A múltkor vettem egy használt anatómiakönyvet az Árkád felsővel szembeni könyvárusnál. Nagyon szeretem ezeket a könyvárusokat, mert potom pénzért lehet hozzájutni nagyon érdekes témájú szakkönyvekhez, szépirodalomhoz, történelmi és politikai témájú kötetekhez. A kedvencem egyébként a Ferencesek utcájában található Bagolyfészek, ahol előrendelésre is lehet könyvet vásárolni, rendszerint az eredetinél kedvezőbb áron. Egyetemistáknak, könyvmolyoknak bátran ajánlom. Egyébként időnként a Libri is vár egyetemi kedvezményekkel.
Általában az új könyveket preferálom olvasásra, azonban 300 forintot igencsak nem sajnálok egy olyan témára, ami egyébként érdekel és még tankönyv is. Mivel sietősre fogtam, ezért csak éppen hogy belelapoztam, mondom jó lesz. Azonban otthon, amikor kinyitottam, azzal szembesültem, hogy ez a könyv végig ki van húzva szövegkiemelővel, a szivárvány összes színével. Minden egyes mondat vakított a sárga, a zöld, a rózsaszín stb. highlight-tól.
Ez vezetett oda, hogy most leírjam nektek: szerintem a tanulás szempontjából ez az egyik legkárosabb dolog, amit az ember tehet. És nem csak szerintem. Agytudósok és a tanulást segítő technikákat bemutató mogulok sem javasolják az efféle színezéseket. Noha nem a színekkel van a baj, mert az köztudott, hogy valóban tud segíteni, azonban az ilyen mértékű felesleges satírozásoknak egyáltalán nincs haszna. Sőt a monoton mozdulatokkal csak az agyadat csapod be. Ezzel szemben a margóra írt jegyzetek roppant hasznosak tudnak lenni. Azonban, ami még ennél is hatásosabb, az a felidézés. Könnyen ringatjuk magunkat abba a tévképzetbe, hogy ránézünk a megoldásra, és azt gondoljuk, persze, ez tök egyértelmű. Azonban amikor a vizsgára kerül a sor, már nem olyan könnyen jut eszünkbe. Ezért alaposan át kell rágni magunkat az unalmas részeken, és megpróbálni fejből, önmagunktól megoldani az egyes feladatokat. Ebből egyből kiderül, hogy valóban megértettük-e vagy csak a kompetenciánk illúzióját építgetjük.
A felidézés egy igen hatékony eszköz. Régen a verstanulást is hasonló módon ajánlották, és lám, még ma is el tudnám szavalni a legtöbb költeményt. Ezenkívül szerencsésebb különféle fizikai környezetben tenni mindezt, ugyanis az agy tanulás közben szubliminális emlékeztetőket gyűjt a környezetből. Ezek olyan kis intenzitással megjelenő aprócska ingerek, amelyek a tudatosság küszöbe alatt maradnak. Emiatt lehetséges befolyásolni az embereket, például ilyenek a reklámok, de anno egy mentalista, nevezetesen Danny Blue is ennek a segítségével hatott a szkeptikus Vágó Istvánra. Ha mindezt függetlenítjük a környezettől, nem jelent majd problémát egy új helyszínen történő dolgozat írása sem.