Miután meghalsz, akár még chatbot is lehetsz

By Fazekas Alíz júl 5, 2021

A mesterséges intelligencia nem egy újkeletű dolog. Már sokkal korábban, az ötvenes években is aktív területnek számított. John McCarthy ekkor alkotta meg magát a mesterséges intelligencia kifejezést, valamint a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi ma is használt nyelv. Turing szintén az ötvenes években hozta a köztudatba a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás kifejezéseket, továbbá a nevéhez fűződik a sokáig használt Turing-teszt is. A Turing-teszt lényege, hogy egy gépről kiderítse, intelligens-e, képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint az ember. Akkor megy át egy gép a teszten, akkor tekinthető intelligensnek, ha az egyik fülkébe egy embert, a másik fülkébe egy gépet „ültetünk”, és a velük kommunikáló harmadik fél (látatlanban) nem tudja egymástól megkülönböztetni a válaszadókat. Azonban ez a teszt sok kritikát kapott, hiszen ebben az értelmezésben egy olyan gép, amely nem képes emberi nyelven kommunikálni, nem tekinthető intelligensnek. Azonban attól még lehet intelligens, vegyük például a Star Wars-ból ismert R2D2 szerepét. A másik véglet szerint az emberek közül sem teljesíti mindenki a Turing-tesztet. Egy tapasztalt felnőtt egy ötéves gyerekkel folytatott kommunikációjában is könnyen megkülönböztethetők egymástól a felek, hiszen más a szókincsük, de ettől még ne lenne intelligens a gyerek? Ezen felül bukást eredményez az együttműködés hiánya is, pedig lehet, hogy csak éppen nem volt kedve beszélgetni a félnek.

A hatvanas években Joseph Weizenbaum létrehozta az ELIZA programot, mely egy kezdetleges chatbotként funkcionált. Nevét az 1912-es, G. B. Shaw Pygmalion című színdarabjában szereplő virágáruslányról kapta, akit a darabban előkelő beszédre tanít egy híres fonológus professzor. A program adatbázisában több szó és kifejezés kapott helyet, és az azokhoz társított sablonválaszok. Ha a beszélgetőpartner kommunikációjában szerepelt valamelyik kulcsszó, az algoritmus véletlenszerűen kiválasztott egy előre megalkotott választ. Gyakorlatilag egy korai, gyenge chatbotként működött, azonban Weizenbaum nem is gondolta komolyan a programot, valójában egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegés paródiájának szánta.

Manapság a chatbotokat a kereskedelem jövőjeként tartják számon és az ügyfélszolgálati ágazat nagy dobásaként üdvözlik. A vállalatok hatalmas potenciált látnak benne és jelentős összegeket fektetnek ebbe a virágzó piacba. Egy tanulmány szerint ez 2025-re eléri a 102,29 milliárd dolláros értéket.

Hamarosan pedig olyan bizarr jelenséggel is találkozhatunk, hogy akár halott szeretteink tudatával cseveghetünk. Legalább is ez év januárjában a Microsoft ilyen szabadalmat nyújtott be egy. A szabadalom leírása alapján a profil felépíthető egy elhunyt szerettünk vagy egy híresség személyisége alapján. Ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy saját magunkat képezzük le egy chatbot formájában.

A szabadalom továbbá foglalkozik azzal a kérdéskörrel is, hogy a chatbot akár tisztában is lehet azzal, hogy éppen egy elhunyt személyt utánoz. Ismerős lehet a történet a Black Mirror sorozat „Be Right Back” című részéből. Aki nem ismerné, annak bátran ajánlom. A sorozat egyes epizódjai egyébként különálló, önmagában értelmes antológiák, melyek az információs társadalom és a technikai fejlődés veszélyeit mutatják be egy-egy disztópikus történetben. Így, aki csak részeket kíván megnézni belőle, az is egy értelmes egész, kerek történetet fog kapni. 

Az emberek csevegőrobotokká történő reinkarnációja nyilvánvalóan felvet némi etikai és adatvédelmi problémát, amivel technikai jellegénél fogva a Microsoft szabadalma nem foglalkozik. Az ilyen kérdésekre adott válaszok addig viszont rejtve maradnak, míg a Microsoft vagy valaki más nem nyújt be egy működő prototípust. 

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük