A Pál napjához kapcsolódó hagyományok és megfigyelések több száz évre nyúlnak vissza. Január 25-én ünneplik Pál napját, amelyet népiesen pálfordulónak is neveznek, arra a bibliai eseményre emlékezve, amikor a Jézust üldöző Saul ezen a napon megtért és Pál apostol lett belőle. Ez az esemény jelképezi a megtérést és a megváltozást, így az elnevezés is innen származik.
A népi hagyományokban a Pál-napot összekapcsolják az időjárási előrejelzésekkel és a természeti változásokkal. A hagyományok szerint az ezen a napon tapasztalt időjárásnak nagy jelentősége van a következő hónapokra nézve. Az emberek hosszú idő óta figyelik ezen a napon az időjárást és próbálnak következtetéseket levonni a közeljövőre vonatkozóan. A különböző vidékeken és tájegységeken végzett megfigyelések alapján más és más eredményre jutnak ezzel kapcsolatban.
„A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.
A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:
Ha Pál fordul köddel,
jószág hullik döggel.
A moldvai magyarok szerint:
Ha Pál fordul fényvel,
az ember meghal éhen.
(Bosnyák S. 1980: 119)
A laskóiak összefoglalták a csízió lényegét egy versben:
Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
(Lábadi 1988a: 294–295)”
És hogy idén milyen idő volt Pál-napon? Szeles, de napos, úgyhogy a hiedelem szerint még hosszú és kemény tél vár ránk.
Emellett ehhez a naphoz kapcsolódó szokások közé tartozik az is, hogy aznap a tyúkok nagyobb tojásokat tojnak, vagy hogy az emberek megfigyelhetik az állatok viselkedését és ebből következtetéseket vonhatnak le az időjárásra és a természet változásaira vonatkozóan. De a medvével való jóslás is ehhez hasonló, ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg.
Az adott napon szokás a haláljóslás, amit az úgynevezett pálpogácsával végeznek el. Minden családtag számára elkészítik a pogácsát, amelybe libatollat tűznek. A népi hagyomány szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség vár, akinek pedig megég a tolla, rá halál vár a következő évben. A tollaspogácsa készítése más alkalmakkor is előfordul. A Dél- és Kelet-Dunántúlon, valamint az Alföldön sok helyen inkább szilveszterkor készítik el.
Ezek a jóslatok általában a népi hagyományokban gyökereznek, és inkább szimbolikus jelentéssel bírnak, mintsem valós jóslatok lennének. Bár sok ember hisz ezekben a hagyományokban, többek között a nagymamám is, és szerinte minden évben a megfigyeléseknek megfelelően alakul az időjárás.
Én úgy gondolom, hogy az ilyen szokások inkább a közösségi életet és a hagyományok ápolását szolgálják, mintsem valós, konkrét jóslatokat közvetítenének.
Forrás:
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/szokasok-A355/jeles-napok-unnepi-szokasok-A596/januar-A5CC/januar-26-pal-napja-A61A/
- https://ma7.sk/kavezo/palfordulo-palpogacsa-pal-napi-hagyomanyok-szokasok
spiegels 
wilhelmva