Pénz, pénz és pénz! Ugyan már…
A státuszszimbólumok szót már valószínűleg mindenki hallotta életében, el is gondolkodott rajta, de különösebben nem vette komolyan. Pedig a sok más politikai, társadalmi és gazdasági probléma mellett, úgy gondolom, globális és világvezető probléma a tárgyak alapján történő megkülönböztetés.
Leginkább a mi generációnkról fogok beszélni vagy már inkább az alattam lévőről, de ez a felnőtt generációt is abszolút körülveszi: a státuszszimbólum mint valamilyen vagyontárgy vagy külsőség általi megkülönböztetés. Legyen ez autó, ház, márkás ruhák, elektronikai eszközök, bármi, amivel visszaélhetünk. Mi a leggyakoribb eset? Tudjuk, hogy a mai mobiltelefonok közül az iPhone a világvezető. Két 15-16 éves körüli srác veszekszik valamin, de az egyikük már nem tud érvelni a gondolata mellett, ezért mit vág oda? Hát te egy szar ember vagy, mert neked nincs iPhone-od, nekem pedig van. Ezáltal azt mondja, hogy mivel neki jobb telefonja van, ezért ő jobb ember, magasabb státuszban. Na hát, ez nincs így.
A mai világ pontosan arról szól a 14–17 évesek generációjában, hogy az a menő, akinek jobb cuccai vannak, aki pénzesebb stb. Kérdés, hogy ez kitől jöhet vagy miképp jutnak ilyen gondolatok valaki eszébe. Jöhet az otthon hallottak alapján, hogy nézd meg, ennek és annak milyen a háza, nekünk sokkal jobb stb. Ahogy azt egy előző cikkemben említettem, neveltetés és szocializáció kérdése. Akinek pedig a rosszabb telefonja van, elkezd azon gondolkozni, hogy ezért ő most tényleg sz.r ember? Persze, hogy ezen morfondírozik, mert ez egy olyan kor, amikor nagyon könnyen sérülünk és értékeljük le magunkat, mert még nem elég fejlett az érzelmi intelligenciánk.
Mi következik ebből? Én is hadd legyek jó ember, nekem is kell az a rohadt drága telefon, mert így leszek valaki, magyarán elkezdek féltékeny lenni másra és arra, ami a másiknak van. Pedig lehet, hogy én értelmesebb és okosabb vagyok, mint a vitapartnerem, de hát ilyenkor ez kit érdekel, csak a tárgy a lényeg. Ez egyébként egy vicc és felháborító számomra, hogy egyáltalán ilyen létezik a világban. A tárgyi alapú megkülönböztetés valójában nem sokban különbözik a bőrszín vagy a nemi alapú diszkriminációtól, ha már itt tartunk.
Mindenki ugyanannyit ér márkával is meg márka nélkül! Ez az egész a jelenlegi társadalmak leghülyébb agyszüleménye, már bocsánat. Mit ér a pénz és mit érnek a drága ruhák, ha nincsen családunk, barátaink, nincs az életünkben szeretet, bizalom, elfogadás? Semmit. A pénz és az anyagi háttér generálta megkülönböztetést azok kommunikálják, akik ezzel kompenzálják a saját gyengeségeiket vagy baj van fent a dobozban.
Maradok a telefonos példánál, nekem ez fejezi ki a legjobban a dolog lényegét. Valaki megveszi a legújabb telefont, nagyon drágán és azonnal, van, aki hónapokat spórol egy olcsóra. Összességében ezzel abszolút nincs gond, sajnos ilyen világot élünk. A baj azzal van, ha ezt látványosan kikommunikálom, hogy igen, én megvettem egyből a legjobbat, mekkora király vagyok stb. Aztán elképzelhető, hogy otthon megvették neki, a másik fél pedig keményen megdolgozott érte. Soha nem tudjuk úgy igazán meglátni, hogy ki miért és mit tett, mert mi mindig csak a végeredményt nézzük. Sokkal jobb társadalmak léteznének, ha fognánk egy nagyítót és belenéznénk az adott ember útjába és küzdelmébe, nem csak ítélkeznénk. De ha ebben növünk fel és ezt tartjuk a helyes útnak, akkor éveken belül komoly társadalmi problémák lesznek a világban és az ember egyre csak rosszabb lesz, de főleg irigyebb.
A státuszszimbólum alapján történő megkülönböztetést ki kell irtani a világból és ezen csak az egyén tud dolgozni magában. Le kell ülni és elgondolkodni azon, hogy mitől vagyok én jobb vagy rosszabb, ha ilyen meg olyan holmim van. Semmitől, csak ezt ebben a korban nehéz észrevenni, ezért is tartom elengedhetetlennek a szülői beszélgetést otthon a gyerekekkel. Te nem vagy jobb és én sem vagyok jobb, csak mert több vagy kevesebb van a tárcában. Ideje lenne ezt végre mindenkinek felfogni!
Képek forrásai:
https://she.life.hu/nofilter/20211014-a-kevesebb-neha-tobb-elet-egy-toxikus-szulovel.html
hizsnyikb