Ebben a cikkben megpróbálok utánajárni, milyen is egy formatervező, mit csinál és ezek alapján hol a helye a világban.
Ahhoz, hogy ezen a kutatóúton elindulhassunk, azt hiszem az egyik legfontosabb tisztázni, mi a formatervező mérnök nemzetközi megnevezése: industrial design engineer – a PTE MIK honlapja1 is így hivatkozik a szakunkra. Ezenkívül érdemes meghatároznunk, hogy pontosan milyen feladatokat lát el. Hiszen azt tudjuk, hogy (leegyszerűsítve) az építész a házak kinézetéért felel, az építőmérnök ezek integritásáért, egy villamosmérnök hálózatokat hoz létre, a környezetmérnökök segítenek egy zöldebb jövő elérésében, a gépészek gépeket/szerkezeteket terveznek és üzemeltetnek.
Na jó… de mit csinálunk mi, formatervezők? Örülnék, ha erre már egy magabiztos 100%-os választ tudnék adni, de sajnos még nem tartok itt. Viszont a szakma maga azért létezik már jó pár évtizede, szóval van honnan meríteni egy rövid, de kb. pontos megfogalmazásért: olyan tárgyak tervezése, amik ötvözik a dizájnt és a funkciót, hogy azok egyszerre legyenek ergonomikusak és praktikusak. Fontos, hogy tudja ötvözni a kreativitást a mérnöki precizitással. Nem szabad a ló egyik túloldalára se átesni: ha egy termék jól néz ki, de nincsenek funkciói, akkor csak porfogó lesz, senki nem fogja megvenni. Ugyanez igaz akkor is, ha a termék rendkívül hasznos, de csúnya vagy jellegtelen a kinézete – nyilván ez alól kivétel például egy villáskulcs, vagy az ISS, melyekről már korábban írtam eme cikkemben.
Rendben, ezeket nagyjából tisztáztuk, de pontosan hol tud elhelyezkedni egy formász? A jó hír az, hogy szinte bárhol. Ugyanis alapvetően egy elég széles palettán mozoghatunk. Értsétek úgy, hogy egy formatervező technikailag egy kanáltól kezdve egy sportautón át bármit meg tud tervezni. Nyilván ez így kicsit sarkos és aki ért az egyikhez, messze nem biztos, hogy a másikhoz is fog. De tényleg egy dizájnstúdiótól kezdve egy bútoros cégnél vagy akár lakberendezőnél is szükség lehet formatervezőkre. Ezenfelül a csomagolástervezést is sokszor ők látják el, kiállítások, rendezvények pultjait ők dizájnolják. A játékiparban is a legkisebb Matchboxtól a legszebb Barbie babán át a legújabb LEGO-készletig mindent formatervezők csinálnak. Nyilván más resuméval is be lehet jutni ilyen helyekre, de elég erős piros pont a formászság.
Úgyhogy külföldön ez már egy nagyon jól ismert és bejáratott szakma. Viszont én is sokszor kapom harmadéves hallgatóként is a kérdést a családból, az ismerősöktől, hogy:
- Mit is tanulsz te pontosan?
- És ez mit is takar?
Az elsőn könnyű túllendülni, a másodikra, mint már fentebb említettem, egzakt választ én se tudok a mai napig. Az is beszédes, hogy ha valakinek elmondom, mit tanulok, arra pontosan 2 reakció létezik csupán: „Az meg mi?”, illetve a jól ismert „Az biztos sokat keres, az ilyen mérnöki”. Nos a másodikra egyelőre nincs rálátásom, viszont a felvi.hu szerint 2021/22-ben a friss diplomások ~470 ezer forintot kerestek havonta bruttóban.
Ezen van még mit dolgozni, hogy elterjedtebb és közismertebb legyen a képzés és a hivatás, de a formatervezés mentségére legyen szólva, hogy egy viszonylag fiatal, újkori téma ez Magyarországon – 2005/2006 körül indult a Bolognai-rendszer bevezetésével, elsőként a BME-n, majd csatlakozott több vidéki egyetem, köztük a Miskolci, Soproni és hát a mi szeretett Pécsi Tudományegyetemünk is, bár ekkor még Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karnak hívták. Ráadásul nem is egy nagy szak ez, 2023-ban, amikor én kezdtem, rekordnak számított, hogy 20-an jelentkeztünk (amiből mára körülbelül 15-en maradtunk), mert a megszokott létszám ~10 fő volt. Nyilván például a BME-n azért inkább 50 körül van a hallgatók száma egy-egy évfolyamon, de ezek mind eltörpülnek egy több száz fős építész- vagy gépészképzés mellett. Valószínűleg kell még pár év, netán évtized, mire ez is meghonosodik kis hazánkban és az átlagember is tudni fogja, mivel foglalkozik egy ilyen mérnök. Ebben szerepe van az egyetemeknek, a gimnáziumoknak és persze nekünk, diákoknak, illetve a már végzett dolgozó társainknak, hogy népszerűsítsük és terjesszük e szak hírét, hogy minél többen megismerjék.
Röviden és tömören talán ennyi. Gondoljatok arra, mikor a poharatokból isztok, felszálltok egy buszra, leültök egy székre vagy ezt a cikket olvassátok a telefonotokon, nagy valószínűséggel mindhez hozzájárult egy formatervező mérnök, akinek a kezén mindezekhez átmentek a tervek. Nem szeretnék semmilyen szinten bárkit arra ösztönözni, hogy jelentkezzen erre a szakra, de azt hiszem az objektíve kijelenthető, hogy sokat lehet köszönni a szakmának, ahogy persze az összes többinek is, hiszen a tudósokkal karöltve mindig is a mérnöki bravúr vitte előre az emberiséget.
fauszt_kolos 
nagyg