PTE MIK

Rövid összegző a sokat halasztott küldetésről, és arról, ami utána jön – ugyanis van némi változás a január végi cikkem óta.

Megkésve bár, de törve nem április 1-jén helyi idő szerint 18:35-kor elindult az Artemis II küldetés az SLS rakétával, tetején az Orion űrhajóval, benne 4 bátor amerikai ausztronautával – és ez nem áprilisi tréfa!

Most először repültek emberek az SLS és az Orion fedélzetén, és a küldetés szerencsére minden gond nélkül zajlott. A sikeres indítás után körülbelül 24 órát töltöttek a Föld körül keringve, majd a létfenntartó rendszerek tesztelése után – amiknek a 90%-át előtte nem tesztelték élesben – begyúltak az Orion hajtőművei, és megindultak a Hold felé. Nem sokkal ezután lőtte Reid Wiseman az első ember által készített képet a Földről, több mint 50 év után:

A Föld az Orion-kapszulából, forrás: nasa.gov

Nagyon szépen látható a kép tetején és alján az aurora borealis, avagy a sarki fény, illetve maga a Föld légköre is. A nagy földrész a bal oldalon Afrika és a Gibraltári-szoros, a jobb alsó sarokban ragyogó pont a Vénusz, a kép címe „Hello World” – ez hosszú idő után az első kép, amin technikailag 4 emberen kívül mindenki rajta van, én is, te is, mi mind.

Összehasonlításképp itt a „Blue Marble” névre keresztelt kép, amit 1972-ben az Apollo 17 küldetés keretében készített Harrison Schmitt:

A Blue Marble, forrás: svs.gsfc.nasa.gov

Az előbbi képről Glover (a pilóta) azt mondta: „Bízz bennünk. Csodálatosan nézel ki. Gyönyörűen nézel ki” és „Nem számít, honnan jöttél, vagy tudod, hogy nézel ki. Mindannyian egy nép vagyunk”.

Volt egy egészen poénos rész a küldetésen, ugyanis az egyik élő adásban ellebegett a kamera előtt egy üveg Nutella, van ennél tökéletesebb ingyen reklám?

Nutellás részlet az élő adásból, forrás: https://www.youtube.com/live/z-j1uxBmis0?si=qJOZoiaokluGyFn4&t=3284

Ezenkívül kettő létező, de még el nem nevezett kráternek is nevet adtak. Az egyik az Integrity nevet kapta – ami ezen küldetést lebonyolító Orion űrkapszula beceneve is –, a másik pedig Carroll névre hallgat, aminek a nevét Glover és Koch javasolta Wiseman feleségének emlékére, aki 2020. májusában hunyt el, miután 5 évig küzdött rákkal.

A kráterek helye és neve, forrás: NASA

Mindezek után a csapat megkerülte a Holdat és ezzel messzebbre kerültek szülőbolygónktól, mint eddig valaha bárki. Erre hétfőn, 6-án került sor, mikor 40 percre megszűnt a kapcsolat a legénységgel – nem kell aggódni, ez tervezett és várható volt. Az új rekord 406 771 km, ami 6500 kilométerrel több, mint az Apollo 13 rekordja (400 171 km). Ekkor született meg az Apollo 8-as küldetésen készült „Földkelte” kép modern verziója:

Itt még nem ért véget a szemkápráztatás, ugyanis a 4 fő részese lehetett egy Napfogyatkozásnak is, amit mi földlakók szabad szemmel nem láthattunk. Itt az elképesztő glória hatású kép és hozzá a legénység szelfije, amin mind védőszemüvegben láthatók:

Ezen rengeteg felemelő és lenyűgöző élmény után érdemes megemlíteni, hogy nem sokkal a küldetés kezdetét követően probléma keletkezett a kapszula wc-jével. Ugyanis a salaktermékek ürítéséért felelős egyik propeller/ventilátor beragadt. Pontosabban fogalmazva odafagyott az űrhajósok vizelete, és ez akadályozta a működésben. De nem kell aggódni, a földi irányítás hamar orvosolta a problémát, egyrészt az űrhajó ezen részét a Nap felé fordították, másrészt pár másodlagos rendszert is beindítottak az űrhajón, hogy minél hamarabb felmelegedjenek a csövek és elháruljon a dugulás. Ezenkívül szerencsére minden zökkenőmentesen zajlott le. Csakúgy, mint a visszatérés, amire majdnem 10 nap után, 9 nap, 1 óra és 32 perccel később került sor. A kapszula, miután a Hold gravitációja parittyaszerűen visszaküldte a csomagot a feladónak, belépett a légkörbe és tervezett módon a Csendes-óceánon landolt, ahonnan a USS John P. Murtha kétéltű szállító dokkhajó hozta el őket épségben.

Sikorsky SH-60 Seahawk-on menekítik a legénységet, forrás: nasa.gov

Na és végül, de nem utolsósorban: mi az, ami változott február óta? Nos, február 27-én jelentette be Jared Isaacman, a NASA igazgatója, hogy változtatásokat végeznek az Artemis-missziók ütemtervében. Az eddigi tervekkel ellentétben az Artemis III küldetés még nem fog embereket juttatni a Holdra, sőt el se jut odáig, hanem szimplán Föld körüli pályán fognak tesztelni. Ennek első és legfőbb oka, hogy mindegyik magáncég el van maradva a fejlesztéseivel, mind a SpaceX a Starshippel, mind a Blue Origin a Blue Moonnal vagy épp a Dynestics az ALPACA-val. És egy biztonságos, működő holdkomp nélkül értelemszerűen nem küldhetnek embereket a Holdra. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2027-ben az Artemis III keretében tesztelik majd az újgenerációs űrruhákat, dokkolnak az Orionnal a SpaceX és/vagy a Blue Origin landoló moduljához, és ha sikeresek a tesztek, akkor 2028-ban az Artemis IV végre újra embereket juttat majd a Holdra. Bár az első újkori Holdraszállásos szerződést a SpaceX nyerte, lehet, ha a Blue Origin hamarabb végez a fejlesztéseivel, ők fogják tudni biztosítani az űrhajósok landolását. Mellékszál, de Kína is tervez emberes Holdra-szállást a 2020-as évek végére, a 2030-as évek elejére, szóval egyfajta modern űrverseny is kirajzolódóban van. Reméljük, sok csúszást már nem szenved el a program, de jó tudni, hogy ~5 éven belül fix emberek lépnek égi kísérőnk felszínére. Már csak az a kérdés, hogy újra amerikai bakancs lesz-e az, ami otthagyja majd a lábnyomot?

A 3 nyertes landoló fejlesztő, forrás: NASA

Források:

https://www.cbsnews.com/news/artemis-ii-moon-mission-highlights

By Viszló Dániel

Harmadéves formatervező, akinek sok a szabadideje, ezért cikkeket is ír.

Hasonló cikkek