Magyarországon a böjtölés hagyománya nem idegen, hiszen a keresztény vallásnak köszönhetően a húsvét előtti időszakban sokan tartják ezt a szokást. Más kultúrákban is fontos szerepet kap a böjt, így például az iszlám vallás fontos része a ramadán. Ehhez személyes kapcsolódásom (többek között) Yousra barátnőmön keresztül van, aki marokkóiként gyakorolja ezt a hagyományt.
Ez az egyik legfontosabb pillére az iszlám hitnek és gyakorlatnak, a vallás öt alappillérének egyike a hitvallás, a napi ötszöri ima, az adakozás és a zarándoklat mellett. Az időszak az egyik legmeghatározóbb része a muszlimok életének.
A ramadán kezdete minden évben az iszlám holdév 9. hónapjának első napja kezdődik, amelyet a holdciklusok alapján határoznak meg. Ez általában a keresztény húsvéti böjttel egybeeső időszakot jelent. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapuit zárva tartják és a démonok sem képesek ártani, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. Ez az időszak a böjtölésről és lemondásról szól, amely során a muszlimok nappal böjtölnek – sem ételt, sem italt (vizet sem) nem fogyasztanak – és csak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakban, az úgynevezett szuhúr (napfelkelte előtti evés) és iftar (napnyugta utáni evés) idején fogyasztanak ételt és italt. Yousra reggel 4:30 és este 7:30 között nem fogyaszt semmit, valamint az egész böjti időszak alatt nem iszik alkoholt.
A ramadán hónapja a muszlimok számára nemcsak fizikai lemondást és önmegtartóztatást jelent az étel és ital fogyasztását illetően, hanem spirituális megtisztulást és önismeretet is. A böjtölés során a hívők próbálják fokozni az imádságot, az önvizsgálatot és a jótékonykodást, valamint megerősíteni kapcsolatukat Istennel és az emberekkel.
Az iftar, azaz a naplementét követő első étkezés egy fontos közösségi esemény a ramadán alatt, amely során a családok, a barátok és a közösségek összegyűlnek az étkezésre. Az iftar asztalokat gyakran bőséges ételekkel és italokkal terítik meg, és ez az alkalom lehetőséget ad a közösség megerősítésére és az együttlét örömére.
A ramadán utolsó tíz napja különösen szent időszaknak számít a Muszlimok számára, különösen az Iqra éjszakája, amelyet az iszlám hagyomány szerint a Korán kinyilatkoztatásának idejére emlékezve tartanak. Ezekben a napokban a muszlimok fokozzák az imádságot, az önvizsgálatot és a jótékonykodást, és igyekeznek kihozni a legtöbbet az ünnep spirituális lehetőségeiből.
A ramadán vége az Eid al-Fitr, azaz a Bajram ünnepe, amely a böjt hónapjának ünnepévé válik. Ez egy háromnapos ünnep, amely során a muszlimok imádkoznak, együtt ünnepelnek, különleges ételeket és italokat fogyasztanak, és ajándékokat osztanak egymás között.
Összességében a ramadán a lemondásról, az önfegyelemről és a spirituális növekedésről szóló időszak az iszlám hívői számára. Ez az ünnep egy fontos lehetőség arra, hogy a muszlimok megerősítsék a hitüket, valamint megünnepeljék a közösségüket és az összetartozásukat.
Én személyesen soha nem tartottam ilyen kaliberű böjtöt, de a célom hogy életem során én is kipróbáljam ezt a fajta megtisztulást, hiszen bizonyára próbára tenne, és a böjt végére megerősítene azt, valamint odafigyelve az egészséges étkezésre tisztítaná és felfrissítené a szervezetemet is.
A kép forrása: shutterstock
takacsa