Ebben az írásban a Nowruzról, a perzsa újév ünnepéről lesz szó, ami az egyik legősibb és legjelentősebb ünnep a közép-ázsiai és perzsa kultúrákban. Ez az ünnep az újjászületés, a tavasz ünneplése és az új élet kezdetének ünnepe. A Nowruz szó jelentése perzsa nyelven új napot jelent (nava=új, rəzaŋh=nap). A tavaszi napéjegyenlőség, március 20. környékén ünneplik.
Személyes kapcsolódásom az ünnephez, hogy egy kedves iráni barátnőm, Mehrnaz, abban az időszakban, amikor Pécsen élt, maga is elkészítette az ünnep fontos szimbólumát, a haft-seen asztalt, amiről a későbbiekben írok.
A Nowruzt az UNESCO az emberiség szellemi örökség részének tulajdonította 2008-ban – pont mint a mohácsi busójárást. Számos kultúrában és országban ünneplik, például Iránban, Tádzsikisztánban, Afganisztánban, Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és más közösségekben világszerte, ahol jelentős perzsa vagy közép-ázsiai kulturális hatások érezhetők.
Az ünnep hagyományosan 13 napig tart, és számos előkészülettel és szertartással jár. A Nowruz előtti időszakban az emberek kitakarítják és kidekorálják otthonaikat, hogy megtisztítsák őket az elmúlt év bánataitól és rossz energiáitól. Az ünnepi készülődés része az új ruhák beszerzése és az ételek, sütemények elkészítése is.
Az egyik legfontosabb hagyomány a haft-seen vagy hét Sz asztaldíszítés, amelyet az ünnep alkalmából készítenek el. Ez egy asztal, amelyet hét tárggyal díszítenek fel, olyanokkal, amelyek nevének az „sz” a kezdőbetűje a perzsa nyelven. Ezek a tárgyak jelképezik az új évben várt jó dolgokat és szimbolizálják az újjászületést. Hagyományosan így néz ki a haft-seen teríték, valamint az, amit reprezentálnak:
- csíráztatott búza, árpa, mungóbab vagy lencse (szabdzi) – újjászületés
- búzacsírából készített édes puding (szamanu) – bőség
- keskenylevelű ezüstfa szárított gyümölcse (szendzsed) – szerelem
- fokhagyma (szir) – egészség
- alma (szib) – szépség
- szömörce (szumák) – pirkadat
- ecet (szerké) – türelem és életkor
A terítékek valamelyike ma már akár helyettesíthető más „sz” kezdőbetűjű tárggyal. A hét szimbólum mellett további elemek is jellemzők a terítékre, mint például a Korán, egy tükör, amely a becsületességet szimbolizálja, egy meggyújtott gyertya, ami a megvilágosodás jelképe, tavaszi virágok, például a tulipán és a jácint,- mint a tavasz hírnökei, valamint egy üvegedényben úszkáló aranyhal is, mely maga az életet reprezentálja.
Az ünnep napján a családok összejönnek, hogy együtt ünnepeljenek, és különféle hagyományos ételeket fogyasztanak, mint például a szamanu (ami a haft-seen asztalon is fontos szereplő), és kifejezetten a Nowruzhoz kötődik.
A Nowruz ünnepén való részvétel fontos közösségi és kulturális szempontból. Az ünnep az identitás megőrzésének és a közösségi összetartozásnak is fontos pillére. Az ünneplők emlékeztetnek egymásra, a természet változásaira és az ember és a természet közötti kapcsolat fontosságára, valamint az előző év sikereire és kudarcaira való reflektálásra ösztönöznek.
Összességében a Nowruz ünnepe egy időtlen és gazdag kulturális örökség, amely az újév és az új kezdet ünneplése mellett az emberi kapcsolatok és közösségi összetartozás megünneplése is. Ez az ünnep az évezredek során átívelő hagyományokon keresztül él tovább, és a mai napig sokak számára az év legmeghatározóbb és legörömtelibb eseménye, amelyet akár szülőföldjükön, akár onnan távol is ünnepelnek.
A fényképet készítette: Mehrnaz Momeni
takacsa