LMBTQ+ Magyarországon és a világban

Ez a cikk az LMBTQ+ képviselőiről, elfogadásáról és elutasításáról szól. Évek óta egyre felkapottabb „téma” és vita tárgya az úgynevezett LMBTQ közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer emberek összességének a rövidítése).

2021. június 15-én a Magyar Parlament elfogadta az úgynevezett „pedofiltörvényt”, ami hatalmas port kavart az egész országban, így a meleg közösség premier plánba került itthon. A rendszerváltás előtti időket idéz, hiszen akkor is diszkriminatív, pejoratív rendeletek, törvények jellemezték a magyar jogállamot. Utána egyre több segítő szervezet, önkéntes csoport jött létre a védelmük érdekében.

Miért vállalják fel többen manapság mégis egyre ?

A közösségi média hatása mind a két oldalt támogatják – a buzdítást és a hallgatást egyaránt. Mindenképpen hatással lehet a generációváltozás és a különböző platformokon látott hírességek úgynevezett „coming outja”, ami ösztönzi az érintetteket, hogy nem lehet baj.
Előzetes felmérések alapján az elmúlt évszázadban a Z generáció a legnyitottabb, ez vállalja fel leginkább önmagát..

A klasszikus magyarázat szerint az LMTBQ-személyek aránya a társadalomban valójában állandó, hiszen a szexuális orientációt, illetve a nemi identitást a születés határozza meg, és egyéb külső tényező lényegesen nem befolyásolja. A társadalmi elutasítás miatt sokan eltitkolják nemi orientációjukat, ezért nem mindig látható pontos adat a skálákon, diagramokon.

Mivel világunk egyre elfogadóbbá vált, az LMBTQ-emberek mindjobban megbíznak a kutatókban is, és többen válaszolnak őszintén. Ez az okfejtés sokáig észszerűnek is tűnt, de azóta a világ nagyot változott. Az Y generáció életének közepén születettek 2000-ben még csak gyerekek voltak, felnövésüket végigkísérte az LMBTQ-jogok és a társadalmi elfogadás növekedése.

Közéjük tartoznak az inkább nők felé is húzódó szexualitásúak, a biszexuálisok. Szintén tudományos felmérések bizonyították, hogy a férfiak többször vallják magukat csak hetero- vagy csak homoszexuálisnak, míg a nők esetében többen húznak mind a két oldal felé, döntésképtelenek.

 Milyen törvények vonatkoznak rájuk Magyarországon?

• A Magyar Alkotmánybíróság a meleg házasság elutasítását annak idején azzal indokolta, hogy a legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján a házasságot férfi és nő életközösségeként kell értelmezni.
• A meleg érdekvédelmi szervezetek az egyik legsúlyosabb problémának azt tartják, hogy az Európa Parlament felhívása ellenére a magyar Büntetőtörvénykönyv még mindig másként ítéli meg az úgynevezett beleegyezési korhatárt a hetero- és a homoszexuálisoknál. Amíg a heteroszexuálisoknál a 14 év alattiakkal, addig a melegeknél a 18 év alattiakkal tilos szexuális kapcsolatot létesítenie egy felnőtt állampolgárnak.
• Szintén diszkriminációnak minősül az az Európai Unióban és Magyarországon is érvényesülő joggyakorlat, amely a homoszexuálisokat kizárja a véradásból.
• E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.