Jó, jó, de kérdezheted: mi az a haiku, és miért egyszerű megírni?
„A haiku egy 13. századi japán versforma és műfaj. Rendszerint három sorból áll és a szótagszámoknak 5-7-5-nek kell lenniük. A sorvégek rímelhetnek, de ez nem kötelező.”
„A haiku a 17. században vált népszerűvé Japánban, legnagyobb képviselője Macuo Basó.”
Tehát láthatod, milyen egyszerű az egész, csak három sor és még rímelnie sem kell.
Álljon meg a menet! A szótagszám is kötött, azaz igazából ez mégsem olyan egyszerű, mint ahogy állítom, mert pontosan annyi lehet, és annyi kell, ami meg van határozva, azaz 5-7-5, mint a katonáknál. Bár a kötöttség sokszor segítség, ezt is mondják.
Emlékszem, hogy sok töprengés-elengedés is volt abban, amikor pár éve mint főiskolai feladatot haikut írtam, hisz hiába jött a nyelvemre szívből feltörően egy szó vagy akár egész sor is, ha egyszer a szótagszám nem egyezett meg, törhetett fel egy újabb tartalmilag odaillő sor.
A haiku műfaj tömörsége, a versszakok rövidsége is lehet könnyebbség, gondolhatnád, vagy éppenséggel inkább nehézség? Nem feltétlen egyszerű ilyen röviden megfogalmazni mélységeket.
Szószátyárok hátrányban, itt a mély filozófiai gondolatok kapnak teret.
Na, de miről is szóljon? Írhatunk akármiről?
„A haiku versformája a VII. században fejlődött ki japán népdalokból. Műfajként jellemzően természeti képeket ír le, amiknek a haikuköltők által ismert mögöttes jelentése is van.”
„A haiku 17 szótagból álló, háromsoros költemény, amely a természeti képek ábrázolásán keresztül közvetít mély filozófiai tartalmakat.”
Tehát természeti képek, leírások, „mint eszköz, mint kifejezési mód” szerepelnek a mély gondolatok kifejezésére.
Dióhéjban a kalsszikus haikuról
„A klasszikus haiku személytelen, szigorúan csak a képnek és a gondolatnak ad teret. ,,
A klasszikus haiku kötelező eleme a kigó, azaz az évszakszó, és csattanóval záródik. A haikuban ritkán fordulnak elő rímek, a szerzők ugyanis nagyobb hangúlyt fektetnek a dallamosságra, amelynek az alliteráció (a szókezdő hangok összecsengése) a leggyakoribb eszköze.”
Haikum
Ezek után következik az általam írt haiku, aminek végül négy versszaka is lett, olyan sok gondolat, gondolatsor merült fel bennem aznap délután a lágy félhomályban, mikor először próbálkoztam a haikuírással. A sok-sok sor és sorpáros négy versszakot adott ki, csak rendbe kellett szedni őket. Minden versszak önmagában is megáll haikuként. Mi nem kaptunk megkötést a témára vonatkozóan.
Szellő lengedez,
Ingadozó nyárfák közt,
Napfürdőben ég.
Tengő magány zeng,
Szalad ide és tova,
Álmodó leány.
Halkan rezdül épp,
Csobogó sziklák között,
Eliramló csepp.
Hagyjuk magára,
Tovatűnő pillanat,
Naplemente lész.
A műfaj a 20. századra Európában is népszerű lett. Impresszionizmus.
„Magyarországon a leghíresebb képviselői Fodor Ákos és Tandori Dezső, de Faludy György, Radnóti Miklós és Kosztolányi Dezső is írt haikura emlékeztető vagy a szellemiségét átvevő műveket.
Noha még mindig tömör és a pillanatiságra törekszik, szerzőire jellemző a formai játékosság, az »én« megjelenítése, valamint azáltal, hogy napszakszavakat is alkalmaznak, az impresszinizmus érzete még erősebbé válik.”
Ha felkeltette az érdeklődéseteket, még egy dologra felhívom a figyelmeteket!
„Az Instagram hemzseg a haikuköltőktől, a versforma és a műfaj népszerűségét tovább erősíti a #mindennapraegyhaiku és a #365haiku kihívás, amelynek lényege, hogy egy éven keresztül minden nap írni kell egy művet, amelyet meg kell osztani a nagyvilággal. Ezen művek jellemzően már a hétköznapok jelenségeiből merítenek, olykor a lírai én is megjelenik bennük.”
A napi haikuk írása a kikapcsolódás egy formája is lehet.
Azoknak, akik nem írnának, hanem szívesebben olvasnának haikukat, a következőt ajánlom:
https://www.valtozovilag.hu/ts/Szimeonov_Todor_haikui.htm
Illetve híres haikuköltők költeményeire is rákereshetnek:
– Macuo Baso (1644–1694)
– Karai Szenrjú (1718–1790)
– Josza Buszon (1716–1784)
– Kobajasi Issza (1763–1828)
– Maszaoka Siki (1867–1902) – Ő volt a haiku szó megteremtője.
Forrás: https://terebess.hu/haiku/image/weores.jpg
Kellemes elcsendesedést kívánok mindenkinek!
Források:
https://versiras.trukkok.hu/haiku
http://www.ahmagazin.com/hogyan-irjunk-haikut/
Kiemelt kép forrása:
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSbB6HWo-WdsfXXT78220r3i5QYV75pIwDOMw&usqp=CAU
novreczkyflora