Beérni látszik a befektetett munka az NB II-ben szereplő egyetemi kézilabdacsapatunknál. A PTE PEAC legutóbb a bajnoki címvédő, a tabellán élen álló Nagykanizsát verte az egyetemi csarnokban.
Hosszútávú projektbe kezdtünk a nyári felkészülés alkalmával a PTE PEAC NB II-es férfi kézilabdacsapatával. A koncepció szerint három éven belül fel szeretnénk jutni a sportág már félprofinak nevezett második vonalába.
Nagy feladatnak ígérkezik mindez persze fiatal együttesünknek, melybe az utánpótlás-bajnokságokban játszó srácok adják a lendületet és mi, az egyetemen tanulók a rutint.
Edzőnk Kovács Gábor, aki egyben a fiú kézilabda szakágvezetője korábban nyilatkozott is a városi sajtónak: „Olyan együttest szeretnének kialakítani, amelynek tagjai pécsi kötődéssel rendelkeznek, itt nevelkedtek vagy a PTE-n tanuló játékosokból áll”.
A projekt mögé az egyetem, a város és a kézilabdás szakma egyaránt felsorakozott, ami biztosíték lehet arra, hogy Pécsett fiú vonalon is újból minőségi kézilabdát láthassanak a sportág szerelmesei. (A PEAC-os lányok Papp László vezetésével már az NBI/B-ben szerepelnek – a szerk.)
Az első lépéseinket már megtettük, bár nehezen indult a bajnokság. Az első fordulóban Bogláron a Nemzeti Akadémiától kikaptunk, de rendeztük a sorokat, és már három győzelemnél tartunk. Legutóbb éppen a bajnoki címet védő, hosszú ideje veretlen Nagykanizsát vertük nem mindennapi körülmények között
Az egyetemi csarnokban lejátszott rangadó nagy csatát hozott. Tisztában voltunk vele, hogy a fogadóirodákban nem mi voltunk a favoritok, nem sok pénzt tettek volna győzelmünkre. Ennek ellenére elszánt, fegyelmezett játékkal megleptük a jó erőkből álló zalaiakat.
A délelőtti 11 órás időpont némileg hatással volt ránk. Nehezen vettük fel a sebességet. Mégis viszonylag korán megszereztük a vezetést, amit fokozatosan növelni is tudtunk a szünetig. Az, hogy ötgólos előnnyel vonulhattunk pihenőre, nagyban belső támadóinknak, köztük a mérkőzés a végén 8 gólig jutó Forgács Dávidnak és remeklő kapusunknak, a biológusnak tanuló Fekete Árpinak köszönhettük. Sajnos nekünk, szélsőknek nem igazán jutott ekkor még nagy szerep, inkább védekezésben tudtunk hozzátenni a félidei teljesítményhez.
A második 30 percben számtalan kihagyott ziccer és rontott lövés jellemezte játékot, ami valójában nekünk kedvezett előnyük megtartásában. A 40. percben kettős emberhátrányba kerültünk, aminek köszönhetően egy gólra feljött a Nagykanizsa.
Ekkor jött el a mi időnk, a szélsők ideje. Hétperces gólcsendünket a gólommal sikerült megtörni. Egykori komlói csapattársam, Dobrai Dávid kipattanó lövését szedtem össze némi szerencsével, és lőttem a kapus mellett a bal sarokba. Aztán még kétszer betaláltam, amivel hozzájárulhattam a kétgólos sikerünkhöz.
Kár az addig elhullatott pontokért, vezethetnénk a tabellát. Legközelebb Siklóson lépünk pályára, ha nyerünk, a dobogón találjuk magunkat. Ez egyelőre nem is rossz.
Férfikézilabda–NB II., 5. forduló. PTE-PEAC–Nagykanizsa 25–23 (14–9)
tiboldm 
molnart