Régen, amikor kicsi voltam, olyan nagy volt a család, hogy annyi helyre kellett mennem locsolni, hogy elvigyem az örömhírt, hogy nem volt elég rá a hétfői nap, ezért a nagyobb rokonokhoz már vasárnap mentem. Aztán biztosan sejted, a szokásoknak itt még nincsen vége, még csak a vasárnapnál tartunk.
Húsvét hajnalban az a szokás járja, hogy általános iskolában a negyedik, ötödik, hatodik osztályos lányokhoz mindenkihez külön-külön mennek locsolni a két évvel idősebb fiúk. De nem is akárhogyan! Rezesbanda kíséretében. A lányok pedig magukra öltik a gyönyörű palóc keményszoknyánkat és a fiúkhoz csatlakozva közösen végigtáncolják a falut. A legvégén pedig mindhárom társaság falunk központjában összetalálkozik, a zenészek nagy bandát alkotnak és a többiek együtt táncolnak. Ilyenkor persze már nézők is vannak. Nekem is volt ilyen, és mindig nagyon izgultam, de nagyon szerettem. Ennek is megvan a maga folyamata és varázsa. Sajnálom, hogy ahogy idősebb lettem, ezt a szokást nem hosszabbíthattuk meg több évesre, mert a népviseletünket szívesen viselném minden évben legalább húsvétkor. De örülök is, mert helyette jött más! Kitalálod, mi az? Bár biztosan sejted már.
Amikor a lányok hazaértek, levetették a rakottszoknyát, onnantól már „nagylányoknak” számítanak. De mire ez a falu körüli túra véget ér, már reggel 8 van. Éjfél és hajnali kettő között kezdik a fiúk a locsolást, annak függvényében, hány lányhoz mennek majd. A fiúk is már „nagylegények”, minek az alvás, irány haza, vödröket elő, szódásüvegek is legyenek készenlétben és irány a csajokhoz, akikhez még nem mentek az éjjel. Igen, ekkor jön az igazi kaland, a hidegvizes vödrös locsolás! (Ha nagyon hideg van kint, ér hozzátenni egy kis meleget is.) Már nincsen szülői felügyelet vagy kíséret, hanem hív a kötelesség, menni kell, hogy a lányok frissek legyenek a következő évben is.
Ezt az izgalmat és figyelmességet például itt Magyarországon nagyon hiányolom. Volt, hogy itt kellett maradnom húsvétra, és az nagyon rossz volt. Pedig elég sokan voltunk és sajnos elég sivár volt az egész. De mindegy is.
Írtam fentebb, hogy amikor már „kinőjük” a zenés locsolást, és jön helyette más, akkor igen, a vödrös locsolásra gondoltam. Mert akkor, amikor a fiúk elkezdik a középiskolát, már teljesen ”nagyfiúknak” számítanak. Hiszen kirepültek a családi fészekből. Nincsenek otthon egész héten. Jellemzően hétvégente járnak haza. Akkor már 30+-ig ha nem tovább az a szokás járja, hogy ugyanúgy mennek házról házra több bandába szegődve, minden lányhoz betérve. A vödröket az előző háznál megtöltik és a következő helyig cipelik. Ott a leányzót felfrissítik, piros tojással zsebeiket megtömik. Manapság már van, hogy a lány készül más aprósággal is, például toll, öngyújtó, kávé, hogy a fiú választhasson: tojást akar-e vagy mást. Aztán irány tovább a következő ház! De a lány ekkor már nem megy velük. A fiúknak pedig délig be kell fejezniük, mert délután már nem illik lányokhoz locsolni menni. Ugyanis a délután a csajoké. Ezért a hosszú nap után a fiúk zsebeiket megtömve hazaérkeznek. Azért hosszú volt az este, hiszen éjfélkor már a kocsmában gyülekeztek, délig bevégezték feladatukat, minden háznál egy pálinkát megittak. A lányok frissek és illatosak. A srácok az ágyba zuhannak. A hölgyek kivirágoznak, és ekkor délután visszamehetnek a fiúkhoz vízzel locsolni, ha akarnak.
Ezzel véget ér a hétfői nap, mert minden jónak egyszer vége szakad, mindenki visszazökken a napi kerékvágásba, hogy kipihenje az ünnep örömteli fáradalmait.
A lényeg, hogy amikor lemondani kell valamiről, lemondunk. Amikor ünnepelni kell, akkor ünneplünk, de rendesen. És már így nem is olyan nehéz a dolog, ugye?
Remélem, drága fiúk, rendes férfiak módjára, nem hagyjátok elhervadni a lányokat! Meglocsoljátok egy vödör vízzel, hadd viruljanak!
Ti pedig, drága hölgyek, ne legyetek ellene! Örüljetek neki! Hiszen gondoltak rátok és ettől jobb dolog nincs a világon!
Éljetek! Hiszen egyszer éltek! Hozzátok elő máshol is ezeket a hagyományokat, ahol már kivesztek. Mert ezek jó dolgok. Legyetek leleményesek és kreatívak. Ha nem mentek haza, akkor csináljatok (kollektív) locsolást a koliban! Egy kis apró figyelmesség nagy örömökre képes. Hát legyetek résen, legyetek férfiak! (Nem csak azt kell meglocsolni, akibe éppen bele vagy zúgva). Lányok, ti pedig örüljetek és viruljatok!
Csajoknak sok locsolót, fiúknak sok piros tojást kívánok az ünnepekre!
Szeretettel,
Réka
takacsa