Borús napok, sötétedés délután öt órakor és a széltől cserepesedő ajkak. Amikor beköszönt az őszi évszak, mindennapjaink részeivé válnak ezek az összetevők. Azonban van az éremnek egy másik oldala is – mint az érzés, amikor egy jó meleg lakásba érkezünk egy hidegben eltöltött nap után – erre az érzetre pedig van egy kifejezés, ami nem más, mint a „hygge”.
A ”hygge” a dán nyelvben egy főnév, aminek a magyar nyelvben nincs pontos megfelelője. Leginkább egy érzetként lehet meghatározni, amit mi magyarok a „bekuckózáskor” teremtünk meg. Kandallóban ropogó tűz, kezünkben gőzölgő bögre meleg tea vagy kakaó, esetleg egy frissen elkészült sütemény illata, ami belengi az egész házat – ez a „hygge”.
Valójában nem meglepő, hogy Dániában van erre egy külön szó, hiszen a skandináv országokban az őszi és a téli évszak meglehetősen hideg és sötét, a hyggét képviselő szokások ehhez segítenek egyensúlyt teremteni.
Jómagam személyesen mindig is különösen szerettem a téli időszakot, a karácsonyi készülődést, a szánkózásokat, a mézeskalácssütést, igazából pont a hygge érzés miatt, csak akkoriban még nem tudtam hogy erre egy szó is van. Amikor 2021 decemberében Svédországba költöztem, és ott töltöttem az egész telet, megismerhettem a telet egy egész más perspektívából – és mit ne mondjak, egészen varázslatos volt.
Nem kevesen mondják azt, hogy nem lennének képesek egy skandináv országba költözni, ahol télen csak rövid ideig van világos, vagy fel sem jön a nap (mint az északi sarkkörön belül). Természetesen nem tapasztaltam, hogy milyen érzés huzamosabb ideig – éveken keresztül – egy ilyen vidéken élni, de én jól éreztem magam a korai sötétedés és a hideg mellett is. Azon a napon, amikor először érkeztem meg Svédországba, napközben -7 Celsius-fok volt, éjszaka -20, mindent hó fedett, olyan hó, ami egészen április elejéig meg is maradt. A nap reggel kilenckor jött fel, délután háromkor pedig már sötét volt. Mindezt az ország középső részén éltem át, aminél északabbra még szélsőségesebb körülmények a jellemzők. A helybéliek pedig nem voltak restek és kihasználták azt az időt, amit lehetett – világosban és sötétedés után is eljártak sportolni, akár a futni vagy a crosscountry síelni.
Persze nem kellemes – és csak egy bizonyos fokig lehetséges – nagy hidegekben túl sok időt a szabadban tölteni, pont ezért fontos a hygge, ami ellensúlyozza a zord tényezőket. Itt ismerkedtem meg a svéd „fika” szóval, aminek szintén nincsen magyar megfelelője, de leginkább kávészünetre vagy teasüteményre lehetne lefordítani. Ez az idő, amit a svédek megadnak maguknak munka közben, hogy elfogyasszanak egy jóleső teát/kávét vagy süteményt.
A hygge érzést segít megteremteni, ha érzékszerveinknek kellemes tárgyakkal vesszük körül magunkat. Lágy fények, finom illatok és kényelmes textúrák. Hangulatvilágítás, illatgyertya és puha pokróc vagy mamusz, a példa kedvéért.
Ahhoz, hogy megteremtsük a hyggét, nem kell egészen Skandináviáig utaznunk, sőt, még az Ikeába sem szükséges feltétlen elmennünk. A legtöbb dolog, ami segít megidézni ezt az atmoszférát, lehet, hogy már egyébként is a birtokunkban van, csak meg kell tanulnunk észrevenni őket. Akár egy bögre meleg tea vagy egy pislákoló mécses is adhat fényt a napunknak. Így tehát biztatok minden olvasót, hogy jegyezze meg az apróságokat, amik széppé teszik a mindennapokat, hiszen a téli időszak nem csak a szürkeségről szól.
Levente 
Golubics Kamilla 
molnart