Életünk egy részét manapság már teljesen digitálisan éljük, így az évek során nagy mennyiségű adatot halmozunk fel, legyen szó fényképekről, videókról, munkadokumentumokról vagy kreatív projektekről. Azonban ezek nemcsak egyszerű fájlok, amiket bármikor helyettesíteni tudunk, hanem emlékek és elért eredmények, amelyek pótolhatatlan értéket képviselnek. Mégis sokan nem gondolnak a rendszeres biztonsági mentés fontosságára, amíg meg nem történik a baj. Egy tönkrement telefon, számítógép vagy pendrive, és máris pánikolva keressük a megoldást, hogy hogyan is szerezhetnénk vissza az adatainkat.
A legtöbb ember a legegyszerűbb megoldásnak a különböző felhőszolgáltatásokat tekinti, hiszen gyorsan elérhetők, kényelmesek és könnyen kezelhetők. Azonban ez még mindig csak félmegoldásnak számít. A legbiztonságosabb megoldást az jelenti, ha a felhő mellé fizikai háttértárat is használunk, amely offline is működik.
A felhő egyik legnagyobb előnye az automatikus mentés és a könnyű hozzáférés, különösen akkor, ha több eszközön dolgozunk vagy fontos számunkra a verziókövetés. Ugyanakkor ennek is megvannak a korlátai, amellyel kevesen számolnak. A nagyvállalatok gyakran magas havidíjakat szabnak, és sok felhasználó nem olvassa el a szerződési feltételeket, amelyek kimondhatják, hogy előfizetés nélkül az adatok idővel törlődhetnek. Emellett a felhőszolgáltatások infrastruktúrája gyakran átláthatatlan és távoli, így a felhasználó nem rendelkezik teljes kontrollal az adatai felett. Ha a szolgáltató meghibásodik, leáll vagy megszűnik, vele együtt az adataink is elérhetetlenné válnak.
Ezzel szemben a helyi, fizikai háttértárak olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyeket a felhőszolgáltatások nem tudnak pótolni. Egy külső hard drive vagy SSD gyors, kézzelfogható és teljes mértékben a felhasználó irányítása alatt áll. Egy esetleges adatvesztés esetén gyorsan visszaállíthatók az elveszett adatok, akár offline is. Ezenfelül ezek egyszeri beruházást igényelnek, mely hosszú távon olcsóbbak lehet, mint havonta előfizetést fizetni. Továbbá kiváló védelmet nyújt a kibertámadások ellen, hiszen ha a meghajtó le van választva, nem érheti zsarolóvírus, illetve nem kell hozzá külön regisztráció, így a fiókokat érintő támadások ellen is védve van. Viszont ahogy mindennek, ennek is megvannak a hátrányai is. Ha a meghajtót a tulajdonosa elveszíti például egy esetleges utazás során, vagy fizikai kár keletkezik benne, az adataink ismét elérhetetlenné válnak. Mindezek mellett egy kifejezetten időigényes megoldás lehet, ha nem rendszeresen foglalkozunk a biztonsági mentéssel. Pontosan ezért javasolják a szakértők, hogy ne egyetlen helyre bízzuk az adatainkat, hanem több, egymástól független megoldást alkalmazzunk.
Személy szerint én szeretem kihasználni az olyan vállalatok, mint a Google vagy a Microsoft által biztosított ingyenes felhőtárhelyet, mely ugyan korlátozott méretű, de a legtöbb ember számára a mindennapokban használt fájlok és a közelmúltbeli képek tárolására tökéletesen elég. A régebbi, kevésbé használt fájlokkal kapcsolatban pedig tökéletes megoldást nyújt egy külső meghajtó, mely nagy kapacitásának köszönhetően képes akár régebbi projektek tárolására is.
Összességében a biztonsági mentés fontosságát akkor tudjuk igazán értékelni, amikor már túl késő. A felhőszolgáltatások és a fizikai másolatok együttesen járulnak hozzá az adataink és emlékeink védelméhez.
Forrás: https://www.acronis.com/en/blog/posts/cloud-vs-local-backup/
Viszló Dániel