Egy négy részes sci-fivel készültem most nektek, ami folytatásban fog megjelenni, kövessétek a részek megjelenését! Egy útkeresés története építészeti irányultságok fókuszba helyezésével.
III. rész: Minden a tér szabad játéka. Nézzük, mi jelenik meg éppen.
A harmadik részben: találkozunk az előbbi részben említett építészeti irányultságokkal és többé-kevésbé körbejárjuk őket. Mint például a bio- és organikus építészetet, a szolidáris és regeneratív építészetet és a többit. Ez lesz a leghosszabb rész, a legtöbb képpel.
Ökoépítészet
Elsőként a térből ökoépítészeti építmények jelentek meg, legalábbis ahogy én tapasztalom.
Ugyanis, ha megfigyelitek, azt láthatjátok, hogy az építkezések a természetben megtalálható anyagok felhasználásával folynak, a lehető legtermészetesebb formában, bár azt is felfedezhetitek, hogy jellemző az előre gyártott elemekkel való építkezés, ahol például egyes ragasztó- vagy kötőanyagok megléte nem kerülhető el, sőt felületkezeléseket is alkalmaznak. Fontos szempont, hogy csökkentsék az épületek ökolábnyomát, azaz az épületnek a lehető legkevesebb káros hatása legyen a környezetére, az ökoszisztémára.
Forrás: https://www.zoldhaz.info/%C3%B6koh%C3%A1z
Az öko környezettant jelent, az ökoépítészet pedig környezettudatos építészetet takar, azaz visszautalva az előbbiekre, célja az ökolábnyom csökkentése.
Forrás: https://www.kiskunhagyomany.hu/oko-bio-organikus-natur/
Bár attól is függ, hogy honnan szemléljük. Régi korokból vizsgálva ahhoz lehetne még sokkal környezettudatosabb is , hogy ökonak hívják. A modern építészet felől tekintve, ahol a beton- és cementépítészet erőteljesen jelen van, nagyon is környezettudatosnak mondható az itt látható ökoépítészet, ökoépítmények.
Itt nem is időznék el hosszabban, mert érzem, hogy nem ez az, amit keresünk, illetve ez még mindig egy hatalmas halmaz, amit szeretnék tovább szűkíteni.
Bio- és organikus építészet
Ha nem öko, ha valami olyat keresünk, ami túlmutat rajta, akkor legyen bio? De mitől lesz bio a bioépítészet? Mitől lesz még ökologikusabb?
Régen egyértelmű volt, hogy minden bio módon, bio alapanyagból épült bioépület, mert még nem volt más. Itt családléptékű, természetes anyagokból épült épületeket láthattok, amely anyagokat gépi átalakítás nélküli teljesen természetes formában használtak. Például egy épület épülhet kő alappal, vályogfallal, fa födém- és tetőszerkezettel, valamint nádfedéssel. Fontos az élettelteliség, az élővel való kapcsolódás. Az organikus irány még inkább hangsúlyozza az élőt, a növényeket és az íves formálást.
Forrás: Hegedűs Zsolt, Építészet-életmód, avagy a biorganikus építészet felé.
Forrás: https://1.bp.blogspot.com/-4NTBpuqqwtc/Vc20H2_3vQI/AAAAAAAABew/O3wI10DJ4HM/s1600/dombhaz3.jpg
Utunk során lehetőségünk van mindent, ami megjelenik, egyszerre látni, akár egy adott irányultságot több oldalról is megszemlélni, vagy több hasonlót párhuzamba rakni, így könnyebben össze is hasonlíthatjuk elemeiket, működésük elveit. Ez a lehetőség most hasznos lesz a számunkra.
Természetes vagy primitív építészet
Most úgy fogunk viselkedni, mint a fotonrészecskék a kísérletben, és egyszerre több irányultságot fogunk megfigyelni. Így lesznek, akik még a bioépítészet berkeiben kalandoznak el, míg velem együtt mások áttérnek a közben megjelenő természetes vagy primitív építészetre, vagy akár egyszerre jelen vannak mindkettőben.
Ha lehet még fokozni, akkor a természetes építés, illetve a primitív építészet még inkább nyers alapanyagokból építi menedékeit, otthonait. Párhuzamba állítva ezen irányultságokat – ideértve a bioépítészetet is – az ökoépítészettel, ezek esetében valóban helyi anyagból és lehetőleg minél természetesebb formájú, feldolgozottságú anyagból folynak az építések.
Forrás: https://p6-bk.byteimg.com/tos-cn-i-mlhdmxsy5m/7c94b0eb834d45a3a5190076232ac8d1~tplv-mlhdmxsy5m-q75:0:0.image
Hol a határ a természetes és a nem természetes építőanyag között, vagy hol a határa az emberi beavatkozásnak az építőanyag alakításába, amikortól már nem természetes építészetről vagy nem bioépítészetről, hanem csak ökoépítészetről beszélhetünk, vagy arról se?
A bio- és a természetes építőanyagok előállítása energiatakarékos módon, sokszor kézi erővel történik. Természetességük révén le tudja bontani őket a természet mindenféle emberi beavatkozás nélkül. Láthattok olyan épületeket is, amik már lebomlófélben vannak, vagy éppenséggel már táplálják az új földet, az új növényzetet, maguk mögött nem hagyva lebomlásra képtelen alkotókat, mint modern párjaik.
Az előttünk megjelenő következő kísérleti épület azért különleges, mert hőszigetelése kizárólag csak szalmabálával van megoldva, az egész épületen végig a termikus burok létrehozására nem használ más anyagot, csak szalmabála vezetésével teszi folytonossá. Illetve vízszigetelése is természetes anyagokkal és egyszerű építészeti megoldásokkal készült, egyszerű kavics-kiszellőzővel és a tető tornácos túlnyújtásával.
Forrás: Kovács Estván, Természetesen Ház, Balatonakarattya.
Számos primitív, vadonban épült menedéket, kunyhót is láthattok, amik a túlélés jegyében születtek régen, vagy akár manapság is, illetve egyes kultúrákban, egyes éghajlatokon jellemzők.
Ne feledjétek az aktív részvételt sem a miért-mivel-mit-hogyan kérdésekre irányuló fokozott összpontosítás fényében. Ezekben az építészeti világokban mit mivel és hogyan oldanak meg, és milyen szemléletmóddal néznek az épített környezetre, illetve azon túl.
Passzív, passzív szoláris építészet
Ahogy elengedjük a fókuszt az öko-, bio- és természetes építészetről, megjelennek előttünk a térből a passzív, passzív szoláris építészet elemei és ügyes építészeti megoldásai. Úgymint különböző napterek, napkémények, széltornyok és még sok más. Megfigyelhetitek, miként szorgoskodnak az építők az épület helyes tájolásán és a helyes tömegformálásán, hogy ezen egyszerű módszerek (kizárólagos) alkalmazásával minimalizálni tudják az energiaveszteséget, továbbá a későbbiekben ne legyen szükség gépesített elemekre, bonyolult gépészetre.
Forrás: Pécsi Napház, https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTbCLoefdKN5OXnnqeIFgH8hlzutcTOGhwxyfl3kppm6mMm0NLnbtkMMeT_FlJWHGErMQw&usqp=CAU
A passzív építészet magában foglalja a hagyományos építészeti elvek és a nap- és szélenergia, valamint az építőanyagok rejlő tulajdonságainak ötvözését annak érdekében, hogy a belső terek télen melegek, nyáron hűvösek maradjanak, így egész évben kényelmes környezetet teremtsenek.
A korábban megfigyelt építészeti irányultságok, mint például a bioépítészet és a passzív épületformálás remek kiegészítői lehetnek egymásnak, mint ahogy magatok előtt erre láthattok is számos példát. A primitív építészetnek is számos egyszerű, igazán passzív megoldása van.
Azok számára, akik a passzív építészeten belül keresnék a passzívházat is, az a hírem van, hogy azért nem találják itt, mert habár nem véletlenül passzív már maga az elnevezése is, mi most árnyaltabb, más jelentéssel vizsgáljuk a passzivitás témáját. Jelen esetben most a passzív alatt elsősorban nem azt fogjuk érteni, hogy az épület energiamérlege nullás vagy pozitív, hanem kifejezetten azokra az egyszerű és energiahatékonyságot segítő módszerekre, elemekre és tervezési lépésekre láthatunk példákat, amik úgy passzívak, úgy energiahatékonyak, hogy közben nem gépesítettek és nem szükséges hozzájuk nyithatatlan nyílászárók beépítése se.
Azaz találtunk válaszokat a miért-mivel-mit-hogyan kérdéseinkre a passzív építészeten belül is.
Ha mindenki kicsodálkozta magát, akkor új vizekre evezhetünk.
Vernakuláris, népi vagy klimatikus helyi építészet?
Itt a helyi természetes építőanyag és a helyi munkaerő használata (azaz kalákázás) mellett megjelenik a kézművesség, az újrafelhasználás és a hagyományok fogalma is. Amikor a hely, ahol él az ember, és annak éghajlata, domborzata és természeti kincsei meghatározzák a lehetőségeit, kihatnak a gondolkodás módjára.
Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/472737292132786965/
„A vernakuláris építészet spontán módon, az éghajlati, kulturális viszonyok, mítoszok és mondák és a kézműves örökség által együttesen kialakított környezet.”
Forrás: Építészeti elmélet 5. (Építészetelmélet, Teoretika) tárgy órai diasora, 2023.
„A vernacular gyökerei a népművészetbe nyúlnak, a népművészetből táplálkoznak, de nem a népművészet új formái, hanem a tradíciók megőrzésének absztrahált eszközrendszere. (Ma: helyi anyagokból, helyi hagyományos tapasztalatokra épülő architektúra.)”
Forrás: Építészeti elmélet 5. (Építészetelmélet, Teoretika) tárgy órai diasora, 2023.
Kritikai regionalizmus: „Azt gondolom, az építészetben a regionális csakis akkor tudja magát definiálni, ha nagyon precízen a lokalitásra, a helyi programra reagál. Ezért ezt nem is regionális építészetnek nevezném, hanem lokális válasznak.”
Otto Kapfinger
Szolidáris építészet
Rengeteg helyzetet, példát láthattok magatok előtt.
Szolidáris, azaz közös, kölcsönös felelősségvállalás, összetartás azonos érdekek mentén egyetemlegesen. Szolidaritás az emberrel, az épített vizuális környezettel és a természeti környezettel. Így már nem csak a saját otthonunkon van a hangsúly, hanem egy embertől, vagy egy kis családtól, vagy a szűk környezetünktől egyre távolabb tekintünk ki. Tágabb szemléletmód, amiben az összes eddigi irányultság elhelyezhető. Például szolidaritás a természeti környezettel, azaz természetes, minél nyersebb anyagok használata, amik le tudnak bomlani a természetben.
Forrás: saját szerkesztésű kép.
Torinói kiáltvány (2008):
„A kiáltvány szerint olyan építészetre van a világnak szüksége, mely a természet része, erősíti és védi a környezetet, esztétikai, értékteremtő, és politikai síkon egyaránt megvalósíthatja ezeket a célokat. A növekedés korlátaira tekintettel merőben új fejlődési modelleket kell meghonosítani, melyek a gazdaság és az ökológia igényeire is fókuszálnak. Az építészek nem tagadhatják le saját felelősségüket, mivel a szakma mélyen érintett a földfelszín átalakításának folyamatában. Ha békét akarunk kötni a Földel, akkor el kell kezdenünk dolgozni érte.”
Mi az, hogy regeneratív építészet?
Elérkeztünk utunk végére, az utolsó, előremutató volta miatt lényeges szemléletmódhoz, amit még fontosnak találtam útkeresésem során, és ezért most veletek is szeretném megosztani. Behozzuk a jövő időt is a képbe, miután a múltról már beszéltünk például a bioépítészetnél és a vernakuláris építészetnél is.
Forrás: https://epiteszforum.hu/uploads/images/2013/03/1920_regenerativ-4.jpg
„A regeneratív építészet nemcsak a fenntarthatóság koncepcióját foglalja magában, hanem az újjáépítés szándékát is. Az (önszerveződő) közösség elsődleges forrása az újjáépítésnek és a fenntartható fejlődésnek, de ugyanilyen fontos a helyben fellelhető erőforrások fölötti szabad rendelkezés, azok gondozásának és fejlesztésének joga is. E két feltétel együttes teljesülése esetén beszélhetünk regeneratív építészetről.
A regeneráció szükségszerűen eredményezi az építészet funkcionális voltát, a takarékosságot, a fenntarthatóságot, hiszen teljes egészében környezetének humán- és természeti erőforrásaira támaszkodik.
Újdonságként hallgatjuk ezeket, mintha az újrahasznosítás, az energiahatékonyság és fenntarthatóság feltételei nem lennének eleve adottak a népi építészetben, ami korlátainál fogva mindig is a helyben fellelhető nyersanyagokra, építőhagyományra (tisztában van az építésnek, mint megismerésnek hagyományos szerepével) és szaktudásra alapozott. Célja egy külső ideológiától mentes építészet, mely az élő mesterség teljességére tart igényt.”
Forrás: https://epiteszforum.hu/regenerativ-epiteszet-1
Hamarosan folytatása következik!
Kiemelt kép forrása: szerkesztett kép, https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRqMoPpuqib2hML7d5h66g0c92W3096XmvfRQ&usqp=CAU
novreczkyflora 
