Mona Lisa rejtélyei

Legyünk őszinték, sokak kedvenc festménye, a Mona Lisa minden idők egyik legizgalmasabb talányai közé tartozik. Leonardo Da Vinci mesterműve nem csupán egy festmény, hanem egy egész rejtély, ami összefonódik a művészet-, a történelem- és a kultúraszálakkal. A következő sorokban felfedezheted, hogy mik is Mona Lisa titkai és rejtett üzenetei, melyeket a mosolya rejthet.

A mosolygó nőről

Leonardo da Vinci 1503-ban kezdte el megalkotni az olajfestményt, mely a Mona Lisa címet kapta, azonban a befejezéséhez közel 3 év kellett, így a végleges állapotot 1506-ban érte el, még ha egyes állítások szerint a festmények sosincsenek teljesen készen. A háttérben egy valótlan, képzeletbeli táj, az előtérben pedig egy ülő nő portréja látható. Lisa Gherardinit ábrázolhatja a festmény, aki egy firenzei selyemkereskedő felesége volt, bár több gondolat is született már a festmény valódi szereplőjéről, de mind közül ez a legvalószínűbb. A táj sfumato technikával készült, ami vonal és élesebb elhatárolás nélküli, homályos foltokat jelent. A háttér egy végtelen táj, de hogy pontosan mit ábrázol, az örök kérdés marad, ugyanis bokrokat és fákat is odaképzelhetünk, de csak Leonardo tudhatja, hogy mi is van valójában a képen. A képen megjelenő nő összefont karokkal féloldalasan ül, kissé sejtelmes mosollyal az arcán, mely igazán rejtélyessé teszi a festményt. Sokan azt hiszik, hogy a festményen szereplő nő szeme követ minket, mert 15 fokkal jobbra néz, így nem a szemünkbe, hanem a fülünk felé tekint, de német tudósok szerint a „Mona Lisa-effektus” valójában nem létezik.

Használt eszközök és technikák

Maga a festmény egy 77 x 53 cm nagyságú, 13 mm széles nyárfatáblára készített olajfestmény, pamutfa panellel. A festmény kifejezetten kiemelkedik az ebben a korban készült hasonló stílusú festmények közül, melynek oka, hogy Leonardo az ajak és a szemek sarkában több helyen is árnyékoló technikát alkalmazott , ami élethűvé teszi a képet. A kép nem tartalmaz látható ecsetnyomokat, ez teszi igazán remekművé.

Amikor ellopták a Mona Lisát

1911-ben lopták el a múzeumból, de az akkor ott dolgozók azt hitték, hogy csak retusálásra vitték, így nem tulajdonítottak neki nagyobb figyelmet. Amikor kiderült, hogy valójában ellopták a festményt, akkor 9 napra bezárták a múzeumot, a francia határt, és az összes hajót, illetve vonatot átvizsgálták. A lopásban még Pablo Picasso is gyanúsított volt, azonban később elengedték. Az esemény után újra kinyitott a múzeum, de több látogató ment megnézni az üres falat, mint a festményt, amikor még megvolt. Később kiderült, hogy Vinczenzo Peruggia lopta el a művet, aki asztalosként dolgozott a Louvre-ban, ezáltal ismerte az összes kijáratot és menekülési útvonalat. Ő segített a védőüveg építésében is, ezért tudta olyan gyorsan és észrevétlenül eltulajdonítani a képet onnan. Eleinte a festményt a takarítószertárba rejtette, majd záróra után a kabátja alatt vitte ki, mintha semmi különös nem történt volna. A lopás valójában jótékony célú volt, mert Olaszországba akarta visszavinni, Leonardo otthonába. Ott egy műkereskedőnek akarta eladni a festményt, aki azonnal értesítette a rendőrséget, ezután letartóztatták a tolvajt, és 6 hónap börtönbüntetést kapott. A megtalálást követő 2 évre rá került vissza a festmény az eredeti helyére.

Érdekességek a Mona Lisáról

• A Mona Lisa címet Leonardo életrajzírója adta a képnek, 31 évvel a művész halála után.
• A kép Olaszországban keletkezett, azonban Franciaországban fejezte be a festő.
• 1815-ben érkezett meg jelenlegi helyére, a Louvre-ba.
• 1911-ben ellopták a képet, és azóta is a legnagyobb műkincsrablásként tartják számon, ekkor kapott világhírű figyelmet a festmény.
• A legtöbb látogatónak csalódás szokott lenni a kép, de nem a tartalma, hanem a mérete miatt, ugyanis csak 77 x 53 cm, ami nem számít egy nagy festménynek.
• A Louvre-ban külön szobában helyezték el, felette pedig üvegmennyezet van, hogy természetes fényben csodálhassuk meg az eredeti színeket.
• Retusálásra csak az alkotás után 300 évvel később lett szükség .
• Egy átlagos nézelődő csak 15 másodpercig nézi a képet.
• Maga a festmény annyira ismert, hogy a múzeumban külön postafiókja van, ahova a rajongói levelek érkeznek.
• Leonardo halála után a Francia király vásárolta meg a képet, másik három művel együtt.
• Az értékét 1962-ben 100 millió dollárra becsülték, azonban ma már 2,77 milliárd dollárt érhet.
• Évente 7-8 millió látogató tekintheti meg a Louvre-ban, de 2014-ben 9,3 millió ember volt a látogatói rekord.
• Több amerikai tudós szerint annyira rejtélyes a nő mosolya, hogyha sokáig közvetlen közelről nézzük, akkor eltűnik.
• Mona Lisa szemét mikroszkóppal vizsgálták, ahol nagyítással azt állapították meg, hogy apróbb betűk és számok alkotják, pont úgy, mint a Da Vinci-kódban.
• Többen is öngyilkosok lettek már a festmény láttán: egy rajongó megtekintette a festményt, és amikor Mona Lisával találkozott a tekintetük, főbe lőtte magát. Valaki pedig a mélybe ugrott és a következő sorokat hagyta hátra: „Évekig reménytelenül mosolygott rám, én inkább meghalok.”
• Mona Lisa érzelmei a következőképp állnak össze: 83% boldogság, 9% undor, 6% félelem, 2% düh.
• 1974 óta golyóálló üveg védi a képet, állandó 18–21 fokot biztosítanak neki 55%-os páratartalommal.
• Számos látogató megpróbált kárt tenni a festményben, de szerencsére eddig mind sikertelen volt.