Ha ez idáig nem egy kő alatt éltél, nagy valószínűséggel már találkoztál, sőt még ültél is a négy lábú, egy részből álló, általában fehér karosszékben. A kétes hírű büfék világából való szék széles közutálatnak örvend, a sokak szerint ronda kinézetének, illetve a valamikor kiszámíthatatlan minőségűnek tartott anyagának köszönhetően.
Más megközelítésből viszont egy zseniális találmányról van szó, ugyanis tényleg egy nemzetközi hírnévnek/gyűlöletnek örvendő, nem túl komplex találmány. Amely egy mondhatni sok évezredes problémát volt képes megoldani. Sikerült az embereket leültetnie (olcsón).
Ennek a széknek a hivatalos neve a monobloc. És szinte mindenhol magtalálható a világban, kultúrától, vallástól, vagy vagyoni helyzettől függetlenül, a dél-amerikai faveláktól kezdve a svájci kávézókig minden vagyoni rétegbe tartozó művelt, vagy kevésbé művelt ember találkozott már vele. Na jó, Svájcban már nem mindenhol lehet megtalálni ezt a széket, mivel a bázeli törvényhozók egyenesen betiltották. Mivel indoklásuk szerint rontja az utcaképet.
De hogyan jutottunk el idáig? Egyáltalán hogyan lehet felfogni ezt a pehelysúlyú polipropilén széket? Időtlen dizájnnak, vagy olcsó gánynak?
Forrás: Andreas Sütterlin
A történelem során sok ikonikus székfajtát megélt az emberiség, a Sella curullis-tól kezdve Breuer Marcell Vaszilij székéig az ülőgarnitúrák is egy evolúción mentek keresztül, amelynek eredménye, hogy ma már nem csak a módosabb embereknek jut ülőalkalmatosság. Ugyanez igaz az öntőformában tökéletesített monobloc-ra is.
Ugyanis először ez a szék is egy szuper stílusos dizájner elemként kezdte a pályafutását.
Az első monobloc szék prototípusát a szakirodalom Douglas C. Simpsonhoz köti 1946-ból. Ekkor még a műanyag formára történő gyártás technológiája gyerekcipőben járt, emiatt ez még nem felelt meg a monobloc legfőbb filozófiájának. Hogy olcsó és tömegek számára is előállítható legyen!
A valódi áttörés az 1960-as években történt, Helmut Betzner tervei alapján a Bofinger székekkel.
Az első sorozatgyártásban megjelent monobloc. Előnyösnek számított, mivel olcsón lehetett előállítani. /forrás: Victoria and Albert Museum
A dizájn eléggé sikeresnek bizonyult, a nem túl magas termelési költségek miatt hatalmas vevőkör alakult ki a szék körül. Az újabb ráncfelvarrást Joe Colombo universale széke követte el, ugyanis azok voltak azok a székek, amelyeket egybe lehetett rakni és ezáltal máris meg lehetett velük valósítani a helytakarékosságra vonatkozó terveket is.
Az „univerzális” szék/ forrás: MoMA
Az összerakhatóság stílusa sok más tervezőt is megihletett, köztük Verner Pantont. Az ő tervei alapján készültek a Panton székek.
A sok színben fellelhető Panton-szék sok mindennek mondható, csak olcsónak nem. /forrás: Octogon
A mai értelemben vett monobloc-kal ellentétben a Panton székek nem éppen a tömegeknek készültek, viszont csupán csak egy lépésre voltak a mai értelemben vett monobloctól, ugyanis ugyanabból az anyagból gyártották/gyártják máig./ forrás: Vitra.com
A hőre lágyuló anyagok fejlődésével sikerült végül eljutnunk a mai állapotokhoz. Az első büfészékekre hajazó szék eredete Henry Massonnet Fauteuil 300 székével kapcsolható össze.
A Fauteil 300. /forrás: Modern Magazine
A Fauteil 300 terveinek alapjaira építve adta ki a Grossfillex cég 1983-ban a Resin kerti széket.
Forrás: tableschairsbarstools.com
A többi meg történelem. Az idők folyamán rengeteg verziója jelent meg a világon a legtöbbször eladott székből. Szinte akárhol jár az ember, valahol hirtelen a semmiből előbújik egy magányosan álló monobloc szék, amely csak arra vár, hogy valaki beleüljön és széttörjön alatta.
Ez a tájkép akár a leghorrorisztikusabb kép is lehetne.
Tentsa Konsthall tovább gondolása egy ikonról. /forrás: Front Design
A monobloc kultuszát és közimádatát a világban leginkább talán ez a videó szemlélteti a legjobban: https://www.youtube.com/watch?v=GdsgRk9w-18&t=52s
„White Billion Chairs”- Műalkotás Tina Roeder kortárs képzőművésztől / forrás: Kristoff Sagel A műből 33 készült. A fotózott példány a Vitra múzeumban tekinthető meg Weil am Rheinben, Németországban.
pecsig