Izland mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben. Ez a távoli szigetország tele van olyan természeti csodákkal, amikről már rég óta álmodtam: lávamezők, jégbe burkolózó gleccserek, robajló vízesések, na és persze a híres északi fény. Most, hogy a gyerekkori álmom végre valóra válik, az izgatottságomat némi félsz is vegyíti, hiszen életem első repülése vár rám. Vajon izgulni fogok, vagy inkább csodálkozva nézem majd, ahogy a világ egyre kisebbé válik a repülő ablakán keresztül?
Mindig is arról álmodtam, hogy körbeutazom a világot és felfedezem a Föld legszebb és legérdekesebb helyeit. Már jó ideje rajongok a természetfilmekért, és mindig is lenyűgözött a bolygónk vad szépsége. A netfixen és a Disney+-on is sorra nézem a dokumentumfilmeket, amelyekben nemcsak a tenger élővilágát mutatják be, hanem a gleccserekről, a vulkánok aktív működéséről és a vízesésekről is szó esik. Emlékszem, amikor először láttam egy izlandi tájat a képernyőn, azt mondtam: egyszer én is ott leszek. Azóta pedig világutazó influencereket is követek, akik a földrészeket járják, és lélegzetelállító helyekről mesélnek. És most itt vagyok, életem egyik legnagyobb kalandja előtt, tele izgalommal és kíváncsisággal. Az utazás fő célja a természet csodáinak felfedezése, de építészhallgatóként egyszerűen nem tudok elmenni amellett, hogy Izland építészete mennyire nagyszerűen illeszkedik a tájhoz. A Hallgrímskirkja templom meglátogatása már most a bakancslistám elején áll. Ez az épület nemcsak az ország kulturális ikonja, hanem egy építészeti csoda, amely tökéletesen tükrözi Izland szépségét, amely olyan, mintha a vulkáni sziklák és a bazaltoszlopok ihlették volna.
Persze van egy „probléma”: borzasztóan fázós vagyok. Már most látom magamat, ahogy a legmelegebb kabátjaimat magamra húzva próbálok helytállni az izlandi időjárásban, ami szinte kiszámíthatatlan így március vége felé, lehet akár napsütés, lehet akár hóesés és lehet akár iszonyatosan nagy szél.
De ezt most félre tudtam tenni, hiszen ez az utazás túl különleges ahhoz, hogy egy kis fázás elrontsa.
Ez az út nemcsak egy pont lesz a térképemen, hanem egy olyan kaland, amit soha nem felejtek el. Egy gyerekkori álom valóra válik, és alig várom, hogy mindezt megéljem, megörökítsem, és hazatérve tovább mesélhessek róla.
