Az alvás, a pihenés, a lazítás a mindennapjaink része, viszont sokszor háttérbe szorítjuk, vagy éppen kevés időt fordítunk rá. Mint egyetemistának, az iskola, a munka és a társasági élet mellett elég kevés időnk marad arra, hogy teljes nyugalomban kipihenjük magunkat. „Majd alszok kevesebbet”; „Nem kell annyi alvás”; „Alszom, ha meghalok” – szoktuk általában mondani, viszont a túlzottan kevés alvás vagy éppen az állítólagos „túlalvás” sem tesz jót az emberi testnek. Az alvás során regenerálódik a test, hatással van az immun- és az idegrendszer működésére, befolyásolja a gondolkodást, a stressztűrő-képességet és az anyagcsere működését is.
Túlalvás
Van, hogy az átlagos 7–9 óra pihentető alvás helyett 10–12 órákat alszunk, abban a hitben élve, hogy mivel többet aludtunk, energetikusabbak, kipihentebbek leszünk. Ehelyett számtalan koncentrációs zavarral, problémával találhatjuk szemben magunkat. A „túlalvás” egyik tünete az is, hogy hajlamosabbá válunk a fejfájásra, különösen akkor, ha álmunkban horkolunk is. Néhány felmérés alapján a horkolók körülbelül 60 százalékánál jóval gyakrabban jelentkezik fejfájás, mint azoknál, akik nem szoktak horkolni. A túlzásba vitt alvás emellett súlyosbíthatja egyes betegségek, például a krónikus depresszió tüneteit, illetve a hátfájást is.
Az ingerlékenység, a rosszkedvűség a napjainkra is rányomhatják a bélyegüket, érzékenyebben vehetünk egy-egy mondatot, haragosabban reagálhatunk.
Mint a test regenerálása, az agyé is ugyanolyan fontos, viszont ha kifejezettebben többet alszunk, ronthatjuk vele a memóriát, gyengítjük az agyműködést, kevésbé vagyunk produktívak, motiváltak.
Elkerülése nem nehéz: érdemes beállítani egy rutint, amit naponta tudunk követni, ezzel ugyanolyan alvásciklusunk lesz.
Kevés alvás
Sokkal többet előforduló jelenség, hiszen a feljebb is említett mondatok tömkelege naponta hangzik el az emberek szájából. Mint ahogy a hosszabb alvásnak, ennek is megvannak a hátulütői.
A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen a figyelemre és a memóriaképességre hat ki, így nehezebben jegyzünk meg dolgokat vagy fordítunk érdeklődést egyes dolgok felé.
Egy 2013-as kutatás szerint a kevés pihenés gyorsabban elöregedő bőrhöz vezet, hiszen a bőr éjszaka regenerálódik, és kevés idő alatt ez nem lehetséges. Ugyanez vonatkozik a csontokra is, nem tudnak gyorsabban javulni, ha az ember feláldozza az alvásra szánt idejét.
Mi az az átlagos, vagy „normál” mennyiségű alvás?
A jó minőségű alvás jórészt zavartalan, és lehetővé teszi az agy és a test számára, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait éjszakánként három, négy, sőt akár öt alkalommal is. Ha ez sikerül, akkor igazán pihentető alvásban lehet részünk, aminek alapja a lassú hullámú és a REM alvás. Még a második fázisú alvás előnyeit sem lehet egy lapon említeni a lassú hullámú alvási fázis hasznával, ami a fiatal és középkorú felnőttek nyolcórás alvási ciklusából 60–80 percet tesz ki. A REM alvás jellemzően 80–100 perces. Az átlagos alvásmennyiség általában 7 és 9 óra között mozog.
Minél fontosabb, hogy szánjunk időt a saját pihenésünkre, kikapcsolódásunkra, és ha még nem is tűnik olyan soknak 24 óra egy napban, mindig találjunk egy kis pihenőt!
Levente 
Golubics Kamilla 
molnart