Az egyetemi életünk talán egyik legfontosabb része a szervezettség. Pontosan elkülöníteni, időt szánni a kötelező dolgokra, a munkára, de mellette még a hobbinknak is szentelni egy keveset az energiánkból. De miért olyan nehéz a kötelező dolgokat elvégezni? Minden az időbeosztásról és a szokások kialakításáról szól, amely továbbra sem egyszerű feladat.
Hogyan csináljuk tehát?
A jól berögzült szokások teljesen maguktól működnek, nem jelent extra erőfeszítést a végrehajtásuk. A reggeli fogmosás, a lámpa lekapcsolása az üresen hagyott szobákban, de az ajtó bezárása is egy ilyen már nagyszerűen kialakított rendszer része. Ezekről az apró dolgokról senki se feledkezik meg és nem is kérdés, hogy végrehajtsuk-e őket.
Azonban egy új szokás elsajátítása időt vesz igénybe, többszöri ismétlést igényel, mielőtt automatikussá válna a számunkra. Erre a bevésődésre több technikát is ajánl a szakirodalom. Mindegy azonban melyik úton fogunk később elindulni, első lépésként érdemes konkrét megfogalmazást adni a vágyainknak. Nagyszerű terv a „többet szeretnék olvasni” vagy az „egészségesebben szeretnék élni”, de önmagukban igencsak megfoghatatlan, mérhetetlen vágyak. Érdemes mennyiségeket, időpontokat és helyszíneket rendelni ezekhez a szokásokhoz, hogy kézzelfoghatóbbak legyenek. Például: naponta legalább 20 percet szeretnék olvasni. Hetente legalább kétszer negyedórát szeretnék futni.
Ebben az esetben már mérhetjük a végrehajtott feladatainkat és tudjuk, mi az, amit elvártunk saját magunktól. Innét pedig kezdődhet a neheze. Egyes kutatások szerint 66 nap kell egy szokás sikeres bevésődéséhez. Tehát ideje ismételni és ismételni a feladatot. Talán kicsit könnyebben valósítható meg a beszoktatás, ha igazán apróra vesszük a kitűzött célokat. Ha szeretnél napi negyven négyüteműt csinálni, kezdd el napi kettővel. Ha pedig túl akarod teljesíteni a limitet, egyszerűen csak többet csinálsz a saját elvárásodnál.
Persze még így is nagyon nehéz időt találni ezekre a dolgokra. Fontos tehát, hogy megtaláljuk azt a pontot, ahova a legtermészetesebben tudjuk beilleszteni az új rutinunkat. A legkönnyebb egy már meglévő szokáshoz igazítani egy újat, például egy reggeli meditációt könnyen időzíthetünk arra az intervallumra, amíg elkészül a reggeli kávénk vagy teánk. Nagyon fontos az is, hogy megfelelő indokaink legyenek. Tehát a szokások mögött legyen egy „miért” is. A korábbi példák alapján az edzések jobb egészségügyi állapothoz és jobb alakhoz vezetnek. De egy kiadós edzés után endorfin szabadul fel, így azonnali hatásokat is tapasztalhatunk, amiket szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hiszen a pozitív élmények a legjobb önmegerősítő szerek.
Persze minden személy egyedi, másként működünk, így más módszerek fognak beválni egyikünknek és megint mások a másikunknak. Ezek csak apró iránymutatások, a tökéletes rendszert mindenki saját magának tudja kialakítani.
Levente 
Golubics Kamilla 
molnart