Mohács „szent” hagyománya, a busójárás!

Minden év februárja az évnek az a hónapja, amikor Mohácson hosszú napokig tartó tavaszváró népszokást rendeznek. Idén, azaz 2023-ban február tizenhatodikától egészen huszonegyedikéig lehetett részt venni a mohácsi busójáráson. Viszont mi is ez pontosan?

A busójárást Mohácson 2009 óta tartják meg, minden év február végén. A télűző fesztivál több mint három napig tart, farsang vasárnapjától egészen húshagyó keddig. Az emberek a hagyományokhoz illő farsangi viseletekbe öltöznek be. Az utolsó napon a téren tartott télbúcsúztató keretein belül máglyát gyújtanak és elégetik a telet képviselő koporsót. A koporsó elégetése közben és után is körtáncot járnak a busók és az emberek egyaránt.

A felvonulások és az egész napos látvány közben szinte majdnem minden busó kezében megtalálható egy kereplő és különféle eszközök, amik a jelmezüket „még félelmetesebbé” teszik. Jómagam először talán tizenhat évesen vettem részt busójáráson, de már akkor is ijesztőnek találtam a maszkokat és a mindenféle hangokat. Személy szerint én nem ajánlom, hogy kisebb gyermeket a rendezvényre vigyenek a szülők, ugyanis a látvány és a hangok félelmetesek lehetnek számukra. A legelső busójárásomon elképedve néztem a jelmezeket és igazából nem is fogtam fel, hogy azok mögött ugyanolyan emberek vannak, akárcsak én.

A busók szokása, hogy elkapják a lányokat, összekormozzák vagy simán csak hosszadalmasan megfigyelik őket. Ezt én is tapasztaltam és nem egyszer azon kaptam magamat, hogy busók futnak utánam. Akkor úgy éreztem, hogy ez kicsit ijesztő, de szórakoztató is egyben. Jó pár éve nem vettem részt busójáráson és idén is kicsit későn realizáltam, hogy mikor is rendezik meg, így nem tudtam részt venni rajta. Ám emiatt is döntöttem úgy, hogy jövőre az egyik napon mindenképpen ott szeretnék lenni. Most, idősebb fejjel úgy érzem, hogy teljesen máshogyan fogom megélni és nem is úgy megyek oda, hogy félelemmel gondolok a busójelmezbe öltözött emberekre.

Ha jobban belegondol az ember, maga az egész esemény egy csodaszép dolog. Az egész város, sőt, az ország minden feléről összegyűlnek emberek, hogy együtt el tudják búcsúztatni a telet. Árusok települnek ki, hogy ételeket és hagyományos magyar termékeket áruljanak, Mohács lakói finom ételeket főznek, és nem utolsósorban egy szórakoztató baráti és családi program is kinőhet ebből az egészből. A busók ruhái szépek és először tényleg nehéz felfogni, hogy igazi emberek vannak mögöttük. A felvonulások során úgy érezheti az ember, mintha egy teljesen más világba került volna, én is így jártam több alkalommal. Mintha kicsit megszűnt volna a körülöttem lévő világ és csak arra koncentráltam, hogy mi történik az orrom előtt. A korom és a füst illata belemászott az orromba, a szememet pedig képtelen voltam levenni az akkor még számomra ijesztő busóálarcosokról.

Sokan úgy vélik, hogy az  élet ma Magyarországon nem a legjobb, azonban még mindig vannak szokások, amik csak ezé a kis országé maradnak. Ilyen a busójárás is.Szerintem gyönyörűek a magyar hagyományok és népszokások. Egy olyan élményt és világot tapasztalhat meg az ember, amilyet máshol biztosan nem. Én mindenkinek tudom ajánlani, hogy ha még nem tette, egyszer mindenképpen menjen el a mohácsi busójárásra, ugyanis nem tudjátok, mit is hagytok ki.