Egyetemistaként a munka világában, avagy aki korán kel, aranyat lel

By Frómann Kamilla márc 15, 2021

Harmadévesként már nemcsak az egyetemi zárthelyikkel, beadandókkal kell küzdenünk, sokan a munka világában is igyekszünk sikereket elérni. Elkövetkezendő cikkeimben ezekről szeretnék nektek mesélni, milyenek is voltak az első munkahelyeim, milyen tapasztalatok értek. Biztos vagyok benne, hogy sokatoknak megfordult már a fejében, érdemes-e az elképzelt szakmán belül gyakornokként taposni az utat. Nos, az a célom, hogy ebben segítsek nektek. Őszinte leszek: nekem sincs egy zsáknyi tapasztalatom, de amim van, azt át szeretném adni, hogy ha picit is, de biztassalak titeket: érdemes már egyetem alatt dolgozni, gyakornokként.

Természetesen már a gimnáziumi éveim alatt is dolgoztam több helyen az oktatási szünetek idején. Úgy gondolom, hogy azok is mind a hasznomra váltak, hiszen megtanultam értékelni a pénzt, az azzal járó munkát, és sokkal jobban örültem azoknak a tárgyaknak, amiket én vettem, a saját pénzemből, mivel tudtam, hogy mennyi energia is áll mögötte.

Először 19 évesen dolgoztam az informatika területén, Zircen, a Bakony Elektronika Kft. nevű cégnél, ahol főképp programozással foglalkoztam. Jól tudom, hogy ennek a cikknek az olvasói főképp Pécs környékén élnek, de azért mindenképp írnék az itt eltöltött két nyaramról, hogy mivel is telt, milyen feladatokat is bízhatnak egy gyakornok mérnök-informatikusra.

Mikor végeztem az első egyetemi évemmel, azt gondoltam, hogy nagyon sok olyan tudást sajátítottam el, amivel majd nagy felelősségű munkát fognak rám bízni. Az első igazi állásinterjúmon viszont rájöttem, hogy még rengeteg mindent nem tudok és, amit egy év alatt tanultam, azokban sincs magabiztos, erős tudásom, hiszen a gyakorlatban nem alkalmaztam őket. Szerencsémre az első munkáltatóm, akinek nagyon hálás vagyok, egy igazán lelkiismeretes, segítőkész és lelkesítő mentor szerepében az ott töltött 2 hónap alatt végig érdekes feladatokkal látott el és kitartóan biztatott arra, hogy minél több szakmai tudást szívjak magamba.

2019 nyarán a Beurer nevű céggel dolgoztunk össze, hogy egy ellenállásmérő kontrollert alkossunk meg, amivel a különböző melegítő eszközök vezetékeit vizsgálhattuk, hogy egy balanszírozott terméket gyárthassunk le a megrendelők számára. Ahhoz, hogy ezt a problémát megoldhassuk, C++ programnyelvet alkalmazva alakítottunk ki egy olyan alkalmazói felületet, amit a termelésben dolgozó szakemberek is könnyen kezelni tudnak. Acélunk elsősorban egy felhasználóbarát felület kialakítása volt.

A második ott töltött nyaram során megismerhettem az épületgépészet rejtelmeit, ami azért is volt egy teljesen izgalmas világ a számomra, mert itt találkoztam először PLC-vel, amit egy évvel később már egyetemi keretek között is tanulhattam. Különböző bevásárlóközpontok fűtő-hűtő berendezéseit irányítottuk online felületen keresztül. Az én feladatom itt az európai szabványokba való integrálás volt, azaz le kellett fordítanom angolra és németre a gépeket, a feladatokat, a dokumentációt, de programkód segítségével, ami igazából sokkal könnyebb, mint egy hagyományos szótár használata, ha rájövünk a csavarra.

Személy szerint sokkal jobban élveztem a második nyaramat, amit gyakornokként itt töltöttem, több ok miatt is. Ami a „lelkemnek” esett jól, hogy egy ismerős csapat várt vissza, ami pedig az „agyamnak”, az az, hogy mennyivel könnyebben is értettem meg a rám bízott feladatokat, sokkal effektívebbnek is éreztem magam, kevesebbet kellett kérdeznem, mint egy évvel ezelőtt. Ennyit jelent egy kis tapasztalat.

Mindenkinek tanácsolom, hogy az egyetemi évei alatt dolgozzon szakmai területen, mert ennél a hivatásnál a diploma mellett elengedhetetlen a megfelelő szakmai tudás és tapasztalat. Lehet, hogy sokszor fáradságnak élitek majd meg, de a későbbiekben ez aranyat fog érni.

 

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük