Csak a buli? Az egyetemisták tényleg csak buliznak? Vagy mást is csinálnak?
Amikor valaki az egyetemi életre gondol, sokszor csak a bulik, a szórakozások és a rengeteg szabadidő jut eszébe. De tényleg csak erről szólna az egyetemi élet? Egy huszonéves egyetemista napjai valóban csak a bulik körül forognak vagy ennél azért jóval több?
Miért fontos a szórakozás?
Először is, nem tagadhatjuk, hogy sok egyetemista életének szerves része a bulizás. A gólyabálok, a karon szervezett bulik, házibulik, vagy csak az egyszerű esti beülések a barátokkal. Ez mind hozzásegít ahhoz, hogy a hallgatók kikapcsolódjanak vagy még akár új kapcsolatot is építsenek egy-egy ilyen estén. A szórakozás fontos módja a feszültségoldásnak, főleg egy vizsgaidőszak után, vagy csak egy zárthelyi dolgozat (zh) után is.
De valljuk be, az egyetem ennél jóval több! A legtöbb hallgató számára a bulizás csak egy kis szelete az egyetemi életnek.
Az igazi kihívások
Az egyetemi léttel már komoly munka is jár. A kurzusok, a zh-k, a különböző beadandók, na és persze a vizsgák. Ezek mind határidőkhöz kötött kötelességek, és sokszor a két határidő között nagyon szoros a rendelkezésre álló idő, amivel meg kell küzdenünk. Számos hallgató nemcsak a kötelező tananyagra koncentrál, hanem különböző projektekben is részt vesz, legyen szó a karon belül kis projektekről vagy országos, de akár nemzetközi szintű projektről is.
Nemrégen beszéltem az egyik szaktársammal, akivel ugyanarra a hallgatói pályázatra készítettük a tervet, és akkor mondta, hogy „milyen jó lesz visszagondolni az egyetemi éveimre, nemcsak a bulikra, hanem arra is, hogy mennyi energiát és munkát fektettem bele ebbe a projektbe. Amivel rengeteg szakmai tudást szereztem, ami a jövőben is hasznos lesz”.
Több mint tanulás
Sok hallgató a szabadidejében az egyetem mellett munkát vállal. Nemcsak anyagi okokból, hanem a tapasztalatszerzés miatt is. A hallgatók többsége diákmunkát végez, vannak, akik már olyan munkahelyet keresnek, ami a szakmájukhoz kapcsolódik, így nemcsak pénzt tudnak keresni, hanem a későbbi karrierjüket tekintve már tapasztalatot is gyűjtenek. Ezenkívül egyre többen végeznek önkéntes munkát különböző szervezeteknél egy-egy nagyobb eseményen, mint például Pécsen a Zsolnay Fényfesztiválon.
Én építészmérnök szakos hallgatóként a tanulmányaim mellett egy építészmérnök irodában dolgozom. Ez számomra nemcsak anyagi kiegészítés az ösztöndíjak mellett, hanem hatalmas előnyt is jelent, amikor majd diplomázom. Már most kapcsolatokat tudok építeni a szakmámban, és rengeteg gyakorlati tudásra teszek szert. Ami megkönnyíti a tanulmányaimat is, hiszen látom a valóságban, amit az órán tanultunk.
Az összetartó erő
Nem szabad megfeledkezni az egyetemi közösségekről sem. Sok hallgató aktív tagja valamilyen klubnak, sportcsapatnak vagy más különböző csoportnak.Én is hallgatói munkatársként dolgozom a Hazai beiskolázás és marketingirodánál, ahol a toborzási folyamatokban és az egyetem népszerűsítésében segítek. Ahol nemcsak új barátokat szereztem, hanem olyan készségeket is elsajátítok, mint a csapatmunka vagy a szervezőkészség.
Az egyetemi élet több, mint a bulik sorozata. Tény: a szórakozás fontos része ennek a korszaknak, de legalább ennyire meghatározó a tanulás, a munka, a különböző projektek és nem utolsósorban a közösségi élet. A hallgatók számos tevékenységre fordítják az idejüket, hogy minél több tapasztalattal lépjenek ki a nagybetűs életbe.
Levente 
Golubics Kamilla 
spiegels