Az építész gondolkodása nem az építészettel kezdődik. Mielőtt formáról, térről vagy szerkezetről lenne szó, ott van egy mélyebb dolog: az a mód, ahogyan az építész a világot megfigyeli, rendszerezi és értelmezi.
Ezen a szinten a természettudományok gondolkozási mintaként jelennek meg. Nem tudást és válaszokat adnak, hanem logikát és kérdezési módokat érzékeltetnek.
Ez a bejegyzés arról szól, hogyan egyesíti az építész a természettudományokat gondolkodásában, még jóval azelőtt, hogy az alkotás egyáltalán elkezdődne.
I. A megismerés metastratégiái
A természettudomány első és legfontosabb tanítása az építész számára nem egy konkrét ismeret, hanem egy attitűd, vagyis a gondolkodás irányításának képessége. A tudomány nem azt mondja meg, mit kell gondolni, hanem azt, hogyan lehet a gondolkodást tudatosan szervezni.
Ennek alapja a megfigyelés. A világ nem kínál kész értelmezéseket, csupán jelenségeket, mintázatokat, arányokat. Az építész ebből megtanulja, hogy a nyitott szemmel járás megelőzi az értelmezést, és hogy az első feladat nem a döntés, hanem az észlelés kifinomítása.
A megfigyelést szorosan követi a lényeg és a lényegtelen szétválasztásának képessége. A természettudományos gondolkodás abból is áll, hogy nem minden információ egyformán fontos. Az építésznek képesnek kell lennie felismerni, mely jelenségek hordoznak rendszerszintű jelentést, és melyek csupán mellékesek.
Ezzel párhuzamosan jelenik meg az invariánsok keresése. Ezt úgy kell érteni, hogy változás közben is vannak állandó viszonyok. Egy építész számára a kérdés nem az, mi változik, hanem az, mi marad meg a változás során, s a későbbi fázisokban a gondolkodásában ez hogyan stabilizálódik.
A rendszerezés ezek után nemcsak a világra, hanem a saját gondolkodásra terelődik át. A természettudomány megtanítja az építészt arra, hogy reflektáljon a saját következtetéseire, felismerje az előfeltevéseit, és tudatosítsa, hol vannak még feltáratlan területek.
Mindezt végigkíséri a kritikai szemlélet. A tudomány nem fogad el állításokat vizsgálat nélkül, és ez az attitűd az építészben belső ellenőrző mechanizmussá válik, vagyis egy olyan folyamatos kérdésfeltevéssé a saját elképzeléseivel szemben, amivel megerősíti vagy éppen megcáfolja saját magát.
II. Gondolkodási dichotómiák
A természettudományos gondolkodás sokoldalú. Pólusok között mozog és ezek egyensúlyát keresi. Az építész ezt az egyensúlykeresést emeli át a saját gondolkodásába is.
Egyszerre dolgozik kvantitatív és kvalitatív módon. Elmélkedése során a számok nem helyettesítik az érzékelést, ahogyan az érzékelés sem írja felül a mennyiségi összefüggéseket. A gondolkodás folyamatos mozgás a számbeli és a megtapasztalható kapcsolatok között.
Ugyanez a dinamika jelenik meg a konkrét és az absztrakt viszonyában. A természettudomány az absztrakció eszközével él, de mindig visszaköti azt a valósághoz. Az építész ezért képes elvont modellekben gondolkodni úgy, hogy közben nem veszti szem elől a tapasztalati alapot.
Az analitikus és a holisztikus szemlélet szintén nem egymást kizáró gondolkodási módok. Az építész egyszerre látja az egészet, egyszerre vizsgálja a részleteket és egyszerre bont fel és kapcsol össze eseteket. Ezeket a nézőpontokat párhuzamosan működteti.
Talán a konvergens és divergens gondolkodás adja a leginkább dinamikus lehetőségeket. Előbb megnyílik a lehetőségek előtt a tér, majd döntések szűkítik azt. Ez a nyitás-zárás nem ösztönös ingadozás, hanem tudatosan irányított folyamat.
Mindezt áthatja a determinisztikus és a valószínűségi gondolkodás kettőssége. Az építész megtanul együtt élni a bizonytalansággal, és nem abszolút igazságokban, hanem valószínű kimenetekben gondolkodni.
III. Gondolkodási mintázatok, műveletek, képességek
Ezen a szinten a természettudomány nemcsak szemléletet, hanem konkrét gondolkodási lépéseket kínál. Ezek a tudományban megismerési eszközökké alakulnak, az építészetben pedig alkotófolyamatokká válnak.
Az absztrakció, vagyis a lényeg kiemelésének képessége itt is megfigyelhető. Ez egy fontos lépés, de már korábban is említettem a stratégiáknál.
Az analógiának köszönhetően olyan gondolkodási folyamat vagy megállapítás történik, amely segítségével egy adott fogalom vagy jelenség tulajdonságait, viszonyait egy másik, általában ismertebb vagy jobban érthető fogalomhoz vagy jelenséghez hasonlítjuk, annak érdekében, hogy az elsőt könnyebben meg lehessen érteni. Az analógia segítségével olyan összefüggésekre is rávilágíthat egy építész, amelyek azonnal nem nyilvánvalóak.
A rendszerszemlélet a rendszert alkotó komponensek közötti kapcsolatokra irányítja át a figyelmet. Fontos, hogy az építész sem önálló részekben, hanem összefüggések hálózatában gondolkodjon.
Ehhez kapcsolódik a sorképzés és a hierarchia felismerése is, tehát a skálák, átmenetek, dominanciák rendszere. Ez alapozza meg az arányérzéket, valamint a térbeli struktúrák követhetőségét.
A kombinatív gondolkodás a változók tudatos variálását jelenti. A tervezés kísérletté válik, ahol a terv még nem feltétlenül a végső viszonyokat mutatja, de már egy hipotézisként azt is magában foglalhatja.
A modellezés a valóság egy másfajta leképezése a megértés érdekében. Ezek a modellek lehetnek egyszerre gondolatbeliek és térbeliek is, de ugyanez lehet egyszerre elvont és megtapasztalt is.
A meglévő mintázatok továbbgondolása arra ad lehetőséget, hogy előre láthassunk, más szóval extrapolációs tevékenységet folytassunk. Ez adja a tervezői vízió racionális alapját is.
Többször elhangzott, hogy az építész összefüggéseket kezel, de ennek elengedhetetlen része a korrelatív, vagyis kölcsönös és arányossági gondolkodás is, mely segít nem elszigetelt döntésekben, hanem együtt változó hatásokban mérlegelni, vagyis nem egyetlen okot keres válaszul egy problémára.
A természettudományból egy építész sokat tanulhat. Nem tantárgyként és nem módszerként kell rá tekinteni, hanem egyfajta gondolkodási rendként. Amely építész elsajátítja, s a saját működésévé teszi, annak kamatozik az életében.
Egy lépéssel előrébb léptünk az alkotás felé. A következő részben ez a gondolkodás tovább mélyül. A természet logikájának mérnöki renddé, szabállyá és kontrollált rendszerépítéssé alakításáról olvashattok.
Viszló Dániel 
nagyg