Az előző cikkemben betekintést nyújtottam a biomimetikába. Emlékeztetőül: a biomimetika egy olyan tudományág, melynek célja a természetben évezredek alatt létrejövő formák rekonstruálása, és a műszaki gyakorlatba való átültetése. Most mérnöki vonatkozásban folytatom a korábbi gondolatokat.
Az ember természetéből fakadóan mindig valami újat, valami jobbat akar alkotni, de ahogy a gyerekek, még mi felnőttek is tapasztalati alapon tanulunk a legkönnyebben. Nagyszerű példa erre a termeszvárak kialakításáról mintázott hőmérsékletszabályozó megoldás. A hangyavárakban állandó a hőmérséklet, a külső természeti befolyásoktól szinte teljesen független. Mick Pearce a várak nyitható és zárható kürtőit megcsodálva alkotta meg saját terveit. A hangyák mindig az árnyékos oldalon engedik be a hűvös levegőt, míg a másik oldalon távozik a már felmelegedett levegő. Az építész ezt a technológiát alkalmazva tervezte meg a zimbabwei Hararéban felépített Eastgate bevásárló- és irodaközpontot, melynek így nem volt szüksége klímaberendezésekre. Ezzel persze az energiafogyasztása is jóval alacsonyabb, mint a többi, méretben passzoló épületé.
A rovarok vonalán továbbhaladva hozom példának a méheket, és az általuk épített méhkasokat. Elgondolkodtál már azon, miért éppen hatszögletűre építik ezeket? Mert minimális anyagmennyiség felhasználásával így nyerhető a legnagyobb alapterület, melyben a viaszt tárolhatják. Az Albanyba tervezett nyolcemeletes lakótömb ezt a lehetőséget lovagolta meg. Bjarke Ingels tervei nemcsak a méhsejtek esztétikáját, de funkcionalitását is belevitték az épületbe. A déli homlokzaton kialakított különleges erkélyrendszer lehetővé teszi minden lakás számára a saját süllyesztett medencét, és egyben mesés kilátást biztosít a kikötőre.
Források:
https://pixabay.com/photos/honeycomb-honey-delicious-sweet-1564956/
https://www.businessinsider.com/bjarke-ingels-honeycomb-building-pools-2016-11
https://www.pinterest.ie/pin/261138478380397830/?amp_client_id=CLIENT_ID(_)&mweb_unauth_id={{default.session}}&_url=https%3A%2F%2Fwww.pinterest.ie%2Famp%2Fpin%2F261138478380397830%2F
A korábbi cikkemben már szó esett a lótuszeffektusról, így itt se hagyhatom ki a virág említését. S bár Fariborz Sahba iráni építész különleges technológiát nem vett át, csupán a formavilágot, mindenképp a témához illő példának gondoltam. Magát a lótuszvirágot számos kultúrában a megvilágosodás, az örök élet és a szellemi kibontakozás jelképének tartják. Az ókori Egyiptomban uralkodó hiedelmek szerint Hórusz isten is egy lótusz bimbójából született. Az Újdelhiben található Bahái imaház, más néven Lótusz templom kilenc fősziromból áll, melyeket kilenc kis medence ölel körül. A templom a vallások egységének jelképe is egyben, így bármely vallású embert szívesen fogadnak.
Még keletebbre, Kína irányába tekintve megtalálhatjuk a pekingi olimpiai stadiont, melyet nagyon találóan „madárfészeknek” is neveznek. A madarak által gallyakból épített menedéket alapul véve Herzog és de Meuron építészek a gerendákat, pilléreket és más szerkezeti elemeket összevonva alkották meg a mesterséges erődítményt. A tartószerkezeti elemek közötti hézagokat áttetsző anyaggal töltötték ki, mely védelmet nyújt a környezeti viszontagságokkal szemben, akárcsak a madarak által használt puha töltőanyag.
Források:
http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/madarfeszekpekingben/ http://kimle.network.hu/kepek/szigetkoz_allatai/teli_madarfeszek_a_foldut_melletti_bokorban_2017_februar_10en_3
https://www.mme.hu/melyik-lehet-legjobban-megepitett-madarfeszek-magyarorszagon
Egy ekkora komplexum után élmény lesz megismerni egy egészen kis apróságot. Az új-zélandi Yellow treehouse éttermet a gubók, a bábok ihlették. A faház koncepció helyét megfontoltan kellett kijelölni. Végül egy 1,7 m átmérőjű, több mint 40 méter magas vörösfenyő szolgál az otthonául, melyen akár éjszakai jelzőfénynek, lámpásnak is tekinthetjük az éttermet. Mivel a deszkák nincsenek szorosan egymáshoz illesztve, így az egész teret természetes fény és friss levegő tölti ki, teljessé téve a páratlan természetközeli élményt.
Bár most csak néhány példát mutattam be, a sort jó pár épülettel lehetne még folytatni. Szólni lehetne a Pekingi Nemzeti Vízi Központról, mely homlokzatának mintáját valódi vízcseppek ihlették.
Források:
https://indafoto.hu/evamail007/image/26401165-55388ce0 http://kepek.4ever.eu/termeszet/vizcseppek-214783
https://pressreleases.responsesource.com/news/78675/designer-of-the-world-s-flagship-buildings-secures-critical-data/
Ott van még az Abu Dhabiban magasodó 23 emeletes, fésűkagylót formázó Aldar Properties központja.
Források:
https://www.pinterest.nz/amp/pin/236016836705976307/
https://muschel-sammler-shop.de/Pilgermuschel
https://www.pikist.com/free-photo-sqltj/hu
Vagy Quartban az MMAA (Minister of Municipal Affairs & Agriculture) központja, melyet találóan egy növényről – egy kaktuszról – mintáztak, de ilyen a mára már majd’ mindenki által ismert Pálma-sziget is. Csak egy kicsit körbe kell nézni a saját világunkban, hogy megtaláljuk ezeket a hasonlóságokat. Vagy akár mi magunk is megtervezhetjük a következő ikonikus épületet.
Források:
https://inhabitat.com/qatar-cactus-office-building/
https://ankert.hu/itt-tavasz-koltozhetnek-kaktuszok/
https://www.bakker-hu.com/products/kaktusz-eriocactus-warasii?variant=37815204708523
takacsa