Építészhallgatóként foglalkoztatott már a média világa? Én mindig is kíváncsi voltam arra, hogy milyen párhuzam vonható a filmek–internetes platformok és az építészet között. Ezért fogtam magam és szerveztem ennek egy eseményt, ahova két volt tanáromat is meghívtam. Ha érdekel, hogy mi volt a beszélgetés összegzése, akkor ebből a cikkből megtudhatod.
A Kortárs Építészeti Központ Trust Your Architect! kerekasztal-beszélgetés idei, tavaszi évadának fókusza az építészet húsz-harminc éves jövőképe volt. A program önkénteseként az első megbeszélésen egyik témaként a média és az építészet kapcsolatát vetettem fel. Milyen tartalmakat fogyasztunk a közösségi médián keresztül? Az építészet hogyan jelenik meg ezekben a tartalmakban? Miként formálja az ízlésünket és mi lehet mindezek következménye? Ezeknek a kérdéseknek a mentén bontottuk ki a beszélgetést meghívott előadóinkkal (Kósa Balázs gyakorló építész; Wesselényi-Garay Andor építészelméleti szakember; Guld Ádám médiakutató). Az interjú témáját két cikkben fejtettem ki. Kezdjünk is neki az elsőnek.
1. Hogyan alakul át a médiakultúra 20-30 éves távlatban?
Milyen hatással lesz az emberekre a social média átalakulása? Hogyan hat a tömegkultúra az emberekre? Miként lehet formálni az emberek szemléletét a médiában?
A média jelenleg a legerőteljesebb szocializációs tényező a világban. Az X és Y generációt sokszor médiagenerációnak is nevezik, mert akaratukon kívül ebbe nőttek bele. A tömegkommunikációnak óriási hatása volt és van ma is, és ez hatással van az építészetre is. Mint ahogy meghatározó szerepet játszottak a 80-as években azok az amerikai filmek és sorozatok, amelyekben először láttunk jellegzetes amerikai épületeket, belső tereket, úgy manapság már nem is lepődünk meg ezeken a tereken, mert már ismerjük őket a médiumokon keresztül.
Az internet képbankként működve jeleníti meg az építészeti tartalmakat. Képek sokaságát tárja elénk, a bőség zavarát előidézve. A mai világban a legnagyobb hatása az Instagramnak és a Pinterestnek van mint képmegosztó oldalaknak. „Már mindent megcsináltak, már minden ott van a Pinteresten” – a kreativitásunk végtelen, mint ahogy a világhálón megjelenő tartalomhalmaz is, csak győzzünk kiigazodni és helyesen szelektálni a források között. Az építészeti hallgatók a tervezési feladatok első lépéseként felnyitják ezeket a platformokat mint inspirációforrásokat. Ezzel alapvetően nem lenne baj, ha már előtte megfogalmazódik az építészeti gondolat, aminek a mentén végigvihető a terv, de sokszor megfigyelhető, hogy ez a sorrend fordítottan jelenik meg, és az építészeti gondolatot átveszi az internetről lemásolt képek halmaza, amit megpróbálnak belepasszírozni a terveikbe. Egy kicsit ebből, egy kicsit abból, pofozgatjuk jobbra-balra, előbb-utóbb csak lesz belőle valami a féléves határidőig.
Mit csináltak elődeink? Bejárták a világot, inspirációt gyűjtöttek és hazaérve elkezdtek alkotni. Mi már minden inspirációs forrást kézhez kapunk az interneten. Ezért természetesen nem lehet hibáztatni a fiatal építészgenerációt, azonban az információhalmazban meg kell tanulni kiszűrni az értékes tartalmakat, és ez nem egyszerű. A kreativitás táplálása és a szakma mélységében való elmerülés jelentheti erre a megoldást.
Szét kell bontani a dolgot mind tervező és mind az építészetet használó szemszögéből. Nassim Nicholas Taleb író mondta egyszer, hogy a mai kor építészetében igazából arra törekszenek az emberek, hogy lenyűgözzék egymást, és nem arra, hogy jó házakat építsenek. Ezáltal átmegy az egész egy elégedetlenségi faktorba, nem lehet mindenkinek megfelelni. Ami figyelemfelkeltő, az a fontos, manapság csak annak van hírértéke. Ebben a rendszerben kell élnünk és alkotnunk, viszont ez formálja az építészet helyzetét is.
2/1. A popkulturális hatások hogyan fogják befolyásolni az építészetet?
Milyen vizuális képet vetít a social media, a kereskedelmi tévé és számos más platform az épületekről? Ezeket hogyan érzékeljük és hol van a rendszerben az építészet szerepe és helye? Eltűnik az egyediség, a személyre szabottság és az építészeti érték?
A média tere a populáris kultúra tere, ömlesztve mindenféle tartalom jelen van ezen a felületen. Főként mainstream felületeken jelennek meg a tartalmak, amit sokan néznek. Izgalmas belsőépítészeti környezetben felvett filmek, sorozatok vannak jelen az online platformokon, mint például megfigyelhetjük azt az Élősködők című film díszletén is (korábbi cikkemben erről írok bővebben). Ahhoz képest, hogy a filmek-sorozatok egyre több lenyűgöző teret közvetítenek a képernyőn keresztül, ezzel szemben a megépült házak minősége még nem nő exponenciálisan, nem tudni miért. Viszont fontos megemlíteni, habár nem látszik, hogy egy jelenet mögött mennyi munkaóra van egy adott filmben, azok megtervezése legalább akkora feladat, kompozíció, fény-árnyék hatások és egyéb filmes szempontok alapján, mint magának egy építészeti térnek a megtervezése, csak a hangsúly van máson. Míg az építész a megrendelő igényeit próbálja összeegyeztetni egy jó ízlésű kortárs épület eszményével, addig a filmben megkomponált terek a látványvilág fokozására és eladhatóságára helyezik a hangsúlyt, ami szélesebb körhöz eljut, mint pl. egy megépített ház híre, ebben segíti a filmes világot a média.
Egy pillanatra még a filmek világánál maradva meg kell jegyeznünk, hogy a sci-fi műfaja tökéletes táptalaj arra, hogy egy építészeti jövőképet be tudjuk mutatni a filmvásznon keresztül. Ez abszolút alkalmas a modern, minimalista építészet ismertetésére, és pontosan ezért a tudat alatti érzékenyítés az egyik olvasata ennek a műfajnak. Például az Ex Machinában építészeti bravúrként jelenik meg a ház, egy kortás építészeti példát mutat be a sci-fi köntösébe bújtatva (erről bővebben egy korábbi cikkemben lehet olvasni). A közönség ezt szemléli, érzékeli és tudat alatt befogadja a látottakat.
Kezdjünk el érzékenyíteni minél szélesebb skálán, és majd idővel célba lehet érni az emberi ízlés fejlesztésében. Az ízlés egy tanulási folyamat eredményeként jön létre. A polgári nevelés fogalma nem véletlenül alakult ki, a tanult rétegek gyermekeinek más lesz az ízlése, mint a tanulatlan családban felnőtteknek. Kiskorunktól fogva hatások érnek minket, az ízlésünk formálásában a családunk és később a közvetlen környezetünk mintaként szolgál. Ízlésformáló hatással vannak ránk a filmek, sorozatok vagy akár a videóklipek is. Vajon az érzékenyítést és az ízlésfejlesztés eredményét lehet-e mérni? 2019-ben a Carbonfools-sal közösen forgattak a PTE diákjai egy videóklipet az újonnan elkészült – Solar Decathlon nemzetközi versenyen megépített – házban. A videóklip kapcsán körülbelül harminc kádárkockás megrendelés érkezett be a PTE felé, korábban egy sem. És mindössze egy kortárs építészeti műfajt egy népszerű együttessel vegyítettek. A hatás igenis kimutatható.
A médiakutatás alapja, hogy a közönség viselkedése nem számítható ki, mindig váratlan. Ezért előre jósolni is nehéz, hogy mi fog történni a jövőben, a most mért adatok alapján lehet megbecsülni a helyzeteket, de a közönség fogja meghatározni a későbbieket, akiket meg lehet téveszteni. A megtévesztés világa a média világában dübörög, az illúzió eladásával operál. Erre erősít rá az HBO új dokumentumfilmje, az Álhíres (Fake Famous) is, ami arról szól, hogy amit a social media vetít elénk, nem minden esetben igaz. Éppen ezért több fórumon érdemes utánajárni az információk hitelességének.
Érdekes kulturális hatás például az Így jártam anyátokkal című sorozat. Ebben van egy közkedvelt karakter, aki egy építészt formál meg a történetben. A sorozat kijövetele utáni statisztikák azt mutatták, hogy háromszor többen jelentkeztek építészeti képzésre, mint előtte. Úgyanígy a Szex és New York elterjedése után újságírónak, a Vészhelyzet megjelenése után orvosnak jelentkeztek többen. Ebből is látszik, hogy mekkora hatással van ránk a média világa.
ÖSSZEGZÉS
Lépést kell tartanunk a médiában zajló változásokkal, mert ez egy olyan eszköz, aminek a segítségével hatékonyan és gyorsan tudunk építészetet közvetíteni. Kommunikációs platformként használva meg kell értenünk a működését, és meg kell tanulnunk szelektálni a tartalmak között. Meg kell találni azokat a műfajokat (mint pl. film, sorozat, videóklip), melyek sokakhoz eljutnak, belecsempészni mintaértékű építészeti részleteket, amik formálják a néző ízlését, elkezdve érzékenyíteni őket arra, hogy az építészet az adott műben mit szeretne kifejezni, hogyan kommunikál és milyen tereket hoz létre. Azonban szemfülesnek kell lennünk a médiában sugárzott tartalmakkal kapcsolatban, hiteles forrásokból kell építkeznünk, kikerülve az álhíreket. Párhuzamot vonni az építészet és a médiumok világa között elég komplex vállalkozás, de ha elmélyülünk ezekben a kommunikációs egységekben és kellőképp használjuk őket, akkor ezek egymást kiegészítve tudják építeni egymást.
A kerekasztal-beszélgetés
megtekinthető itt:
https://www.youtube.com/watch?v=TUPWfUwM2PE&t=1s
novreczkyflora