A naptárak rendszerezik az időt az emberiség számára, megkönnyítve mindennapi életünket és tevékenységeink tervezését. Azonban néhány évben a naptár rendszerének egy kis korrekcióra van szüksége, hogy az évszakokhoz viszonyítva ne csússzon el az idő. Ezt a korrekciót szolgálja a szökőnap, ami egy ritka, ám mégis különleges nap a naptárban.
A szökőnap a Nap által meghatározott időszámítást és az ember földi időszámítását igazítja közelebb egymáshoz. Általában négyévenként egy napot hozzáadnak a naptárhoz, hogy kompenzálják azt a kis időeltérést, amely a Nap éves keringése és a földi év között keletkezik. Ennek az a célja, hogy az időtartam, amely alatt a Föld megkerüli a Napot, minél közelebb legyen a valósághoz.
Azt sokan tudják, hogy a 2024-es év szökőévnek számít, viszont azt már kevesebben, hogy a szökőnap valójában február 24-re esik és nem 29-re.
Ez a hagyomány a régi római naptárra vezethető vissza, miszerint a szökőnap a március 1-jét megelőző hatodik napra esett, február 24-re. Ekkor még ezt a napot „kétszer mondással” illették és szökőévekben február 24-ét február 24-e követte. Különlegessége, hogy ezen a napon senki sem ünnepel névnapot, és a naptárakban is csak szökőnap szerepel az aktuális névnap helyén. Ezért a február 24-re eső Mátyás-nap szökőévekben február 25-re csúszik, és az utána következő névnapok is egy nappal későbbre tolódnak. Ezt az átrendeződést „Mátyás ugrásának” nevezik.
Sok kultúrában és társadalomban különleges ünnepekkel, hiedelmekkel és tradíciókkal társul a szökőnap. Amíg nálunk inkább a február 25-re eső Mátyás-naphoz kapcsolódik sok népszokásunk. A hagyomány szerint ha ezen a napon a jég már elolvadt, akkor fagy várható, és olyan kemény jeget hozhat, mint decemberben. Ha viszont még mindig szilárd a jég, akkor az emberek olvadásra számíthattak. A hideg idő jó termést ígért, míg a szeles idő kevés tojást jelzett. A hónak is fontos jelzésértéke volt, mivel azt mutatta, hogy gazdag lesz az aratás. Azok, akik ezen a napon halat fogtak, számíthattak az egész éven át tartó sikeres halászatra.
A Föld Nap körüli keringése valójában nem pontosan 365, hanem körülbelül 365,25 napig tart. Így minden évben kisebb hiba keletkezik, mert a naptárunk csak 365 napot tartalmaz.
Tehát a szökőnap egy időbeli korrekció, aminek hiánya azt eredményezné, hogy az évszakok és az időszámítás közötti harmónia megszűnne, ez pedig hosszabb távon jelentős problémákat okozna. Az évszakok eltolódása negatív hatással lenne például a mezőgazdasági termelésre, az időjárási jelenségekre és általában az életmódra. Emellett a naptárakban a hónapok és az évek közötti kapcsolat is elveszne. A szökőév tehát egy egyszerű és hatékony módja annak, hogy fenntartsuk az időszámítás és a Nap keringése közötti összhangot.
Levente 
Golubics Kamilla 
molnart