A helyadatok hatalmas értékkel bírnak – a vállalatok nemcsak szolgáltatásaik fejlesztésére, hanem reklámcélokra, piackutatásra és egyéb üzleti érdekek kiszolgálására is felhasználják őket. Okostelefonjaink, egyéb okoseszközeink és alkalmazásaink folyamatosan gyűjtik ezeket az információkat. De vajon tisztában vagyunk azzal, hogy pontosan ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz és milyen célra használják fel őket?
A GPS, azaz Global Positioning System egy műholdas helymeghatározó rendszer, amely a pontos pozíció megállapítását teszi lehetővé világszerte. A rendszer navigációs – vagyis földi, vízi és légi járművek földrajzi helyzetének, sebességének és irányának a meghatározása céljából jeleket sugárzó – műholdakból áll, amelyek a Föld körül keringenek, és folyamatosan jeleket sugároznak. Egy GPS-vevő (például egy okostelefon vagy autós navigációs rendszer) saját helyzetének meghatározására a háromszögelés nevű technikát alkalmazza. Ez a név kissé félrevezető, mivel az esetek többségében valójában négy műhold jelét használják fel: hármat a pozíció megállapításához, egyet pedig a műholdak és/vagy a vevő esetleges órahibájának korrigálásához. A műholdak jelei tehát tartalmazzák a pontos időt és a műholdak helyzetét, a vevő ezekből pedig képes kiszámítani a távolságokat és meghatározni a földrajzi koordinátákat. A helymeghatározás pontossága különböző tényezőktől függ, például az időjárási viszonyoktól, vagy az épületek általi jelblokkolástól. A GPS napjainkban számos területen nélkülözhetetlen: többek között a térképszolgáltatásokban, a szállítmányozásban és a vészhelyzeti helymeghatározásban is kulcsszerepet játszik. Emellett fontos megemlíteni, hogy a mobilhálózatok cellainformációi, a wifi-hozzáférési pontok és a Bluetooth-jelek is felhasználhatók a helymeghatározás finomhangolására – különösen beltéri környezetben, ahol a GPS nem mindig működik megbízhatóan.
A helymeghatározási adatok felhasználása számos előnnyel járhat. A térképes alkalmazások, a forgalmi előrejelzések és az útvonaltervezők mind profitálnak a pontos pozícióadatokból. Az alkalmazások a felhasználók mozgásának figyelembevételével személyre szabott ajánlásokat adhatnak, például éttermekre vagy üzletekre hívhatják fel a figyelmet. Az egészségügyi alkalmazások nyomon követhetik a napi aktivitást, míg a biztonsági szolgáltatások segíthetnek a gyermekek vagy az idősek helyzetének követésében. Ezek az előnyök azonban árnyoldallal is rendelkeznek: a helymeghatározási adatokhoz való illetéktelen hozzáférés súlyos adatvédelmi problémákat vethet fel.
Az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a felhasználók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen alkalmazások és szolgáltatások férnek hozzá a helyzetükhöz. Számos alkalmazás kéri a helymeghatározási engedélyt, még akkor is, ha az adott funkció nem feltétlenül indokolja ezt. Gyakran előfordul, hogy egy alkalmazás a háttérben is nyomon követi a helyzetünket, és ezeket az adatokat akár harmadik feleknek is továbbíthatja. Az adatok eladásából származó bevétel egy jelentős iparággá nőtte ki magát, amelyben adatbrókerek vásárolják és értékesítik a felhasználók mozgásával kapcsolatos információkat reklámcégek, biztosítók vagy más üzleti szereplők számára.
Egy friss, 2025 januárjában indított kaliforniai per szerint az Amazon mobilalkalmazásai a felhasználók tudta nélkül rögzítették és tárolták azok pontos helyadatait. A vádak alapján az Amazon egy szoftverfejlesztő készletet (SDK) hozott létre, amelyet számos alkalmazásukba integráltak – lehetővé téve a vállalat számára a felhasználók mozgásának és tartózkodási helyének nyomon követését. Ezen adatgyűjtési folyamat olyan érzékeny információkat is feltárhatott, mint a felhasználók otthoni és munkahelyi címei, vallási szokásai vagy egészségügyi állapota. A gyanú szerint az Amazon nemcsak gyűjtötte, hanem értékesítette is ezeket az adatokat a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül. Ez a közelmúltbeli eset remekül rávilágít arra, hogy a helymeghatározási adatok gyűjtése milyen adatvédelmi kockázatokat rejthet, különösen akkor, ha azokat a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül végzik.
Egy korábbi, cserébe viszont szórakoztatóbb esemény Simon Weckert művész nevéhez kötődik, aki 99 okostelefont használt, hogy hamis forgalmi dugót hozzon létre a Google Maps-en. A telefonokat egy kocsiba húzva képes volt egy szinte teljesen üres utcán forgalomlassulást szimulálni. A „Google Maps Hack” névre keresztelt projektjével a technológia társadalomra gyakorolt hatását hivatott szemléltetni, illetve azt, hogy a rendszerek, amelyekben megbízunk milyen könnyedén manipulálhatók. Weckert munkájának egyik célja az volt, hogy mindenki, aki hall az esetről elgondolkodjon rajta hogyan is alakítják a digitális eszközök a viselkedésünket és a körülöttünk lévő világot.
Kép forrása: Wired
Az illetéktelen követés és a helymeghatározás manipulálása egyre nagyobb problémát jelent. A stalkerware néven ismert kémprogramok például lehetővé teszik, hogy egy támadó titokban nyomon kövesse egy adott személy mozgását az ő tudta nélkül. Emellett a GPS spoofing („GPS-hamisítás”) egy olyan technika, amely során egy eszköz hamis helymeghatározási adatokat küld, így például egy bűnöző eltüntetheti valós tartózkodási helyét. Ezen módszer alkalmazása például hajók vagy drónok téves navigációjához is vezethet.
Hogyan védekezhetünk a helymeghatározási adatokkal való visszaélések ellen? Az első és legfontosabb lépés a tudatosság növelése. Mindig ellenőrizzük, hogy milyen alkalmazások férnek hozzá a helyadatainkhoz, állítsuk be, hogy csak akkor használhassák ezt az információt, ha valóban szükségünk van rá a megfelelő működéshez. Az esetek többségében már van lehetőségünk arra, hogy kiválasszuk, hogy egy alkalmazás csak annak használat közben férjen hozzá a helyzetünkhöz. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük a felesleges adatgyűjtést. A helymeghatározási szolgáltatások teljes kikapcsolása is egy megoldás lehet, ha nem használunk aktívan navigációs funkciókat. Az anonim böngészés és a VPN (virtuális magánhálózat) szintén segíthet abban, hogy csökkentsük az online követhetőséget, habár ezek az eszközök inkább az internetes aktivitás védelmére fókuszálnak, mintsem a fizikai helymeghatározás blokkolására. Okoseszközök beállításaiban érdemes figyelni az olyan funkciókra is, mint az „Eszközkeresés”, amely lehetővé teszi, hogy egy elveszett vagy ellopott készüléket távolról lokalizáljunk és zároljunk, de ugyanez a funkció visszaélések esetén ellenünk is fordítható. A helymeghatározás kényelmes és hasznos funkció, fontos azonban, hogy tudatosan használjuk, és válogassuk meg, kinek, minek adunk hozzáférést az ilyen jellegű adatokhoz – a megfelelő beállítások és óvintézkedések segítenek abban, hogy elkerüljük a visszaéléseket.
Kiemelt kép: Pexels
pecsig