Napjainkban az élet legtöbb területén sokkal inkább jellemzőbbek a nemzetközi együttműködések mint eddig valaha. Bizonyára mindannyiunknak van már személyes élménye, milyen gazdagító lehet egy idegen kultúrával való megismerkedés. Előfordulhat azonban, hogy kellő nyitottság, tájékozottság és tisztelet nélkül elsőre kellemetlen meglepetésként éljük meg ezt a lehetőséget. Nem arról van szó, hogy az egyik kultúra jobb lenne, mint a másik, hanem egyszerűen más, mint amiben mi élünk. Mi ezen eltérések alapja? Összehasonlíthatók egyáltalán a különböző kultúrák?
Sok mindentől függ egy társadalom milyensége és az általánosított jellemzők sem lesznek igazak egy-egy csoport minden emberére, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezők alakítják a különböző kultúrával rendelkező társadalmak működésmódját. Geert Hofstede holland szociálpszichológus 6 dimenziót különböztet meg, amelyen minden kultúrát el tudunk helyezni, össze tudunk hasonlítani.
Első a hatalmi távolság mércéje, itt azt vizsgálják, hogy az emberek mennyire hagyják magukat irányítani. Ahol a hatalmi távolság alacsony, vagyis közelebb áll a vezető az emberekhez, ott lapos, szerteágazó lesz a hierarchikus lánc. Ahol a távolság nagy, ott kevésbé találkozik a vezető és a vezetett igénye, vagyis csúcsosodó hierarchia jelenik meg.
A második az individualitás mércéje, azaz, hogy egy adott csoporton belül az egyéni vagy a közösségi érdekek meghatározóbbak. A magas individuális mutatóval rendelkező országokban előtérben van az egyén sikere, a magánszféra tisztelete és a kemény munka jutalma. Az alacsonyabb egységű országokban a kollektivizmus a jellemzőbb. Fontosabb például egy csoportban a harmónia fenntartása, még ha ez nem is a legkedvezőbb az egyénekre nézve.
A harmadik szempontot a maszkulinitás és femininitás skáláján mérjük, a nemzeti kultúrák a női és férfi szerepekhez társított magatartás alapján is rendszerezhetők. A maszkulin társadalmakban kevés átfedés van a két nem szerepe közt, a férfiaktól elvárt az asszertivitás. Itt az erő, a gyorsaság, a siker mind pozitív erények. A feminin társadalmakban viszont nagy átfedés van a férfi és a női szerepek között. Az alázat és a szerénység fontos értékek, nagy hangsúlyt fektetnek a harmonikus kapcsolatokra, továbbá fókuszban áll a jó életminőség.
A negyedik dimenzió a bizonytalanságkerülés, mely azt méri, hogy az emberek mennyire tudnak jól bánni a váratlan körülményekkel vagy mennyire igényelnek szabályozott helyzeteket. A magas bizonytalanság-kerülés szorongó társadalomra utal, ahol megpróbálják a lehető legkiszámíthatóbb és legkontrollálhatóbb életkörülményeket megteremteni. Konzervatívak, kifejezik az érzelmeiket, magas energiájú a társadalmuk, hiszen úgy érzik, hogy kontroll alatt tartják az életüket, nincsenek túlterhelve az élet szeszélyeivel. Ahol az érték alacsony, ott az emberek nyugodtabbak, nyitottabbak a változásra, kevésbé érzik sürgetve magukat, rugalmasabbak, reziliensebbek, könnyebben reagálnak váratlan helyzetekre.
Az ötös számú szempont a hosszú vagy rövid távú jövőorientáció. Ez az idő fogalmáról alkotott társadalmi képet tükrözi. A hosszú távú orientációval rendelkezők takarékoskodók, szerényebbek. Gondolkozó emberek, akik megkérdőjelezik, hogy mi hogyan történik, hosszú távra terveznek és nagy a kötelességtudatuk. A rövid távú orientációjú társadalmakat rövid távú gondolkodás határozza meg, ezek nagy hangsúlyt fektetnek az értékrendre, az igazságra, fontos számukra az emberi jog, szilárd meggyőződéseik vannak. Általában vallásosak és erős nemzettudattal rendelkeznek.
Végül a hatodik, az engedékeny vagy korlátozó szemlélet. Magas érték esetén az egyének megengedik maguknak, hogy jól érezzék magukat és kifejezzék érzelmeiket, merik élvezni az életet. Optimistaként gondolkoznak, fontos számukra a szólásszabadság és a személyes boldogság. Ellenkező esetben a fegyelem és a szabályok bizonyulnak meghatározónak, szigorúbbak a szociális normák. A pesszimista gondolkodás általános. Irányított, merev viselkedés a jellemző.
A fenti értékeket a hofstede-insights.com oldalon tanulmányozhatjuk. Lehetőségünk van összehasonlítani országokat különböző dimenziók alapján. Szemléletes grafikonok segítenek jobban megérteni az esetleges kulturális különbségeket. Hofstede kulturális dimenziói segíthetnek tehát eligazodni egy számunkra ismeretlen kultúrával kapcsolatban. Tájékozódhatunk egy külföldi utazás előtt az ottani társadalom jellemző vonásairól, de hasznos információval gazdagodhatunk egy más kultúrából hozzánk érkezővel való találkozás előtt is.
Irodalomjegyzék:
https://www.hofstede-insights.com/product/compare-countries/
https://www.mindtools.com/a1ecvyx/hofstedes-cultural-dimensions
Kiemelt kép forrása: https://surveysparrow.com/blog/7-fabulous-organizational-culture-examples/
nkatlilla