A következő kérdést a valódi benzinvérűeknek tenném fel. Mi az: léghűtéses, farmotoros és három lámpája van? A tapasztaltabbaknak erre nyilvánvalóan a Tatra T87-es, vagy egy Studebaker tervrajz jut eszébe. Ennek ellenére a mostani cikk még egy a Tatra T87-esnél is ritkább autóról fog szólni, a Tucker 48-ról.
Preston Tuckert már fiatal korától érdekelték az autók, 16 évesen már pénzt keresett a használt autók felújításával és eladásával.
Az 1930-as években Harry Millerrel közösen tervezett versenyautókat, Henry Ford fia, Edsel Ford megbízásából az Indianapolis 500 versenyre.
A fúzió egyik terméke az Indianapolis 500-on (forrás: Indianapols 500)
Viszont a legkiemelendőbb terméke ennek a fúziónak mégis a második világháború alatt tervezett Tucker Tiger nevű páncélkocsi volt, amit V12-es motorral és forgatható lövegtoronnyal szereltek fel. A páncélkocsiból csak prototípusok készültek, a lövegtorony alkalmazásán kívül a páncélkocsik éles bevetése sosem valósult meg.
A Tucker Tiger
A második világháború után, egy kisebb vagyont felhalmozva Tucker megérezte a közönség igényét egy új autóhoz, ami teljesen szembemegy a korábban megszokott normákkal. Emiatt kezdte el tervezni a Tucker Torpedo becenevű autót. Egy minél biztonságosabb autót szeretett volna tervezni, ezáltal az 1946-os tervek szerint a kocsi biztonsági utascellával, balesetnél összecsukló kormányoszloppal, légkondicionáló berendezéssel, biztonsági üveggel, biztonsági övvel, tárcsafékekkel és aerodinamikus dizájnnal rendelkezett volna. Ma már ez teljesen természetesnek hat egy új autóban, viszont az 1940-es években hatalmas újításnak számított. Az autó másik különlegessége a motorház közepén levő „küklopsz” lámpa vagy reflektor, amely a kormány elfordításával együtt kanyarodik és csakis kanyarodásnál világít.
Preston Tucker a Tucker Torpedo tervrajzával
Motorként befecskendezéses, hathengeres boxermotorrá módosított Franklin-O 335 helikoptermotorok kerültek végül a kész példányokba.
A hivatalosan kiadott Tucker Torpedo vázlatrajza
A végleges Tucker 48 néven bemutatott „Torpedo”/ Forrás: Broad Arrow auctions
Váltóként fokozatmentes automataváltót valósítottak meg. Az eredeti tervek szerint a kormánykerék a műszerfal közepén helyezkedett volna el.
A Tucker 48 megvalósult belseje (forrás: Mecum Auctions)
Az autó külsejét a Buick menesztett tervezője, George S. Lawson tervei alapján hozták létre. Az autó a tervek megjelenése után igen nagy hírnévnek tett szert. A média a holnap autójának nevezte el. A hírnév hatására rengeteg előrendelés érkezett. A gyártást Tucker az akkoriban a világ legnagyobb elhagyatott épületének számító Dodge-Chicago üzem területén valósította meg, ahol korábban repülők gyártása folyt a háborúban.
A Dodge üzem bejárata
A Tucker gyár felülnézetből
Tuckernek, mint minden kezdő iparosnak, álmai megvalósításához szüksége volt a pénzre, amelyet részvényekkel és előrendelhető Tucker-kiegészítőkkel igyekezett volna megszerezni, úgy, hogy még nem volt kész autó, amit be tudott volna mutatni. Mindez szemet szúrt a tőzsdefelügyeletnek, emiatt nyomozás indult Tucker ellen csalás vádjával. A bíróságon tökéletesen igazolta magát, viszont a nyomozás megtépázta mind a saját, mind a cég hírnevét, melynek következtében 1949-ben a Tucker-gyár hivatalosan is megszűnt. Működése alatt 51 Tucker 48 készült, amely találó név, mert ma már csak 47 működőképes állapotú maradt fenn. Eléggé ritka autókról beszélünk, többségük múzeumok és magángyűjtemények félénken őrzött kincsei, általában aukciókon szoktak feltűnni millió dolláros árakkal.
A márka bukása után Preston Tucker Brazíliába költözött, hogy brazil befektetők finanszírozásával valóvá váltsa egy újszerű sportkocsi tervét Carioca címen, amit sajnos 1956-ban bekövetkezett halála miatt már nem tudott megvalósítani.
Preston Tucker a bírósági tárgyalásán
A Tucker történetéről 1988-ban mutattak be filmet filmet Franciss Ford Coppola rendezésében, Tucker az autóbolond címmel.
molnart