Az internetes böngészés és a közösségi média használata közben folyamatosan adatokat hagyunk magunk után. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a weboldalak és az alkalmazások milyen mértékben gyűjtenek információkat rólunk, mire használják az úgynevezett „digitális lábnyomunkat”. Ha szeretnéd jobban átlátni, kik, miért és milyen módon gyűjthetik és használhatják az adataidat, ez a cikk neked szól.
A legtöbb weboldal és alkalmazás különféle személyes adatokat gyűjt, amelyek többek között a felhasználói élmény javítására, marketingcélokra és az internetes forgalom elemzésére használhatók. Ezek az adatok lehetnek alapvető azonosítók (például név, e-mail-, IP-cím), böngészési szokások (pl. az oldalon töltött idő, keresési előzmények), tartózkodási hely- és eszközinformációk (mint a böngésző típusa vagy a képernyőfelbontás).
A „cookie-k” vagyis sütik különösen fontos szerepet játszanak az adatgyűjtésben, lehetővé teszik, hogy a weboldalak emlékezzenek ránk. Egyes sütik csupán alapvető funkciókat látnak el (például a bejelentkezési adatok megőrzése), mások követik a viselkedésünket több webhelyen keresztül, hogy pontosabb profilt állítsanak össze rólunk. Ez sokféle információt tartalmazhat a hobbijainktól kezdve a politikai és a vallási nézetünkig. A profilozás adatvédelmi kockázatot is jelenthet: a begyűjtött információk érzékeny adatokat fedhetnek fel, amik rossz kezekbe kerülve visszaélésekhez vezethetnek.
Az összegyűjtött adatok leggyakoribb felhasználása az online hirdetések testreszabása. Az adataink alapján készült profilok segítenek a marketingeseknek, hogy számunkra érdekes hirdetéseket jelenítsenek meg, növelve ezáltal a vásárlási esélyeinket. Az adatainkat emellett adatbrókerek is megvásárolhatják és eladhatják. Az adatbrókerek olyan szervezetek, amelyek úgy szereznek bevételt, hogy személyes adatokat gyűjtenek, elemeznek, majd árusítanak. Különféle forrásokból gyűjtik az adatokat (pl. közösségi média, vásárlási előzmények), majd a feldolgozott adatokból származó elemzéseket cégeknek és hirdetőknek értékesítik.
A fenti táblázatban a Google különböző típusú szolgáltatásaiból származó bevételét láthatjuk, dollármilliókban kifejezve. Megfigyelhetjük, hogy a Google-hirdetések önállóan több mint 220 000 millió dollárt jelentettek 2022-ben a cég számára. Forrás: Proton.
A mesterséges intelligencia modellek betanítására, pontosítására jelentős mennyiségű adat szükséges, emiatt egyre több szervezet használja fel az ügyfelekről, felhasználókról gyűjtött adatokat ilyen modellek fejlesztéséhez. Érdekes belegondolni, milyen kétségeket vethet fel például a munkáikat a közösségi médiában megosztó művészekben, ha alkotásaikat AI-modellek tanítására használják fel. Ez a gyakorlat számukra bevételkiesést okozhat, mivel a modell így hasonló stílusú műveket generálhat, csökkentve az eredeti alkotások piaci értékét. Ha érdekel ez a téma, olvasd el az AI és Művészet – A kreativitás határvonalán című cikket, ahol részletesebben utánajárok ennek a jelenségnek.
Az adatgyűjtés különféle módszerei gyakran szinte láthatatlanok a felhasználók számára. A browser fingerprinting, azaz böngésző ujjlenyomat egy ilyen technika, amely a böngészőnk beállításaiból, az operációs rendszerből és más jellemzőkből készít egyedi profilt. Ez lehetővé teszi, hogy követhetők legyünk még akkor is, ha nem használunk cookie-kat. További követési módszerek a „supercookie-k”, amelyek az átlagos sütiknél tartósabbak és nehezebb őket eltávolítani. A cross-device tracking szintén gyakori: ez a módszer különböző eszközökről – például laptopról és okostelefonról – gyűjt adatokat, és összekapcsolja őket, így akkor is nyomon követhetik a felhasználót, ha különböző készülékeket használ. Ezek a technikák segítenek a vállalatoknak teljesebb képet alkotni a felhasználók online tevékenységéről. Fontos kiemelni az adathalászat (phising) jelenségét is, amely során rosszindulatú szereplők személyazonosság-lopás vagy pénzügyi károkozás céljából visszaélhetnek az adatainkkal.
Tudatos internethasználóként most már ismerjük a felsorolt módszereket, és szem előtt tarthatjuk őket, mielőtt – főleg nyilvánosan és önként – adatokat osztunk meg az életünkről és a szokásainkról. Az adatvédelem és a digitális lábnyom csökkentése érdekében számos eszközt és módszert használhatunk. A virtuális magánhálózatok (VPN-ek) elrejtik az IP-címet és titkosítják a kapcsolatot. Léteznek adatvédelemre fókuszáló böngészők (pl. Brave) és keresők (pl. DuckDuckGo), amelyek minimalizálják az adatgyűjtést. Ha nem szeretnénk böngészőt váltani, különféle kiegészítők is blokkolhatják a hirdetéseket és követőscripteket, illetve a privát böngészés és inkognitó mód megakadályozzák, hogy az előzményeket és cookie-kat elmmentsék.
A fentiek ismeretében, illetve kis utánajárással mérlegelhetjük, mi a számunkra megfelelő egyensúly a kényelmi funkciók és a magánéletünk védelmének tekintetében. További információkért a témáról ajánlom dr. Fred Cate Data Privacy and Consent című angol nyelvű előadását, ami a jelenlegi megközelítést vizsgálja, hangsúlyozva az adatok védelmében a beleegyezés szerepét.
molnart