Az Instagram évek óta kedvelt közösségi platform fényképek és videók megosztására, emellett sokan használják inspirációként például divat, utazás vagy életmód terén. Az átlagos felhasználás mellett festők, fényképészek és egyéb művészek is jelen vannak, hogy bemutassák munkáikat és elérjék a célközönségüket. 2024 nyarán azonban több cikket is olvashattunk arról, hogy művészek tiltakozásképp elhagyják az Instagramot. Miért történt ez, illetve milyen alternatív platform felbukkanásához vezetett a jelenség?
A generatív mesterséges intelligencia az AI egy olyan típusa, amely képes új tartalmak – például képek, szövegek, zenék – létrehozására meglévő adatok és minták alapján. Ezen cikk borítóképe például a DALL·E 3 modell használatával készült (könnyen kiszúrható, ha jobban megfigyeljük az ujjak pozícióját). A mesterséges intelligencia modellek betanításához és finomításához rengeteg adat szükséges, ezért egyre több vállalat alkalmazza az ügyfelektől és felhasználóktól gyűjtött információkat a fejlesztésükhöz. Érdekes és aggasztó szempont, hogy a munkájukat közösségimédia-platformokon megosztó művészek esetében milyen következményekkel járhat, ha alkotásaikat AI modellek tanítására használják fel.
A generatív AI általános elterjedése aggodalmat kelt a kreatíviparban dolgozók körében. Egyik ilyen aggodalom, hogy az AI által generált művek csökkentik az emberi kreativitás értékét és autentikusságát, illetve az AI-eszközök potenciálisan korlátozzák a munkalehetőségeiket. Etikai és jogi kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a cégek AI-megoldásai milyen módon dolgozzák fel az eredeti műveket, mivel sok művész úgy érzi, nem járult hozzá munkája ilyen célú felhasználásához. A „”másik oldal” szerint nem hanyagolható el azonban, hogy egy-egy platform felhasználási feltételeinek elfogadása pontosan az a hozzájárulás, ami feljogosítja a cégeket a hasonló tevékenységekre.
Az eredeti Johannes Vermeer – Leány gyöngy fülbevalóval olajfestménye (balra) összehasonlítva a Mage.space (AI) által generált képpel, amely a következő prompt alapján készült: „Girl with a Pearl Earring, oil painting by Johannes Vermeer”. Forrás: TET.Life (The Extraordinary Tourist Life)
A mesterséges intelligencia és a művészet viszonya egyre fontosabb téma, különösen a Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata) májusi bejelentése óta, miszerint minden nyilvános posztot felhasználhatnak az AI-modellük tanítása érdekében. A hír megjelenésével sok művész úgy döntött, hogy búcsút int a platformnak. Az alkotók számára a művészetük nemcsak kifejezésmód, hanem a jövedelmüket is jelentheti. Nem meglepő tehát, hogy a bejelentés után sokan bojkottálták a platformot. A Metát bojkottáló művészek egy jelentős része a Cara nevű alkalmazásra „költözött”.
De mi is az a Cara? A Cara egy új közösségimédia-platform, amely kifejezetten művészek számára készült és nem állnak mögötte intézményi befektetők. A legfontosabb különbség az Instagramhoz képest: itt anélkül oszthatják meg az alkotásaikat, hogy attól kellene tartaniuk, hogy azokat AI-modellek tanítására használják. Emellett a Cara tiltja az AI-generált posztokat. A platformot Zhang Jingna vezeti, aki fényképészként megérti a művészek nézőpontját és kihívásait.
A mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolata tehát rendkívül összetett. A művészeknek tudatosan kell kezelniük a digitális világ kihívásait, miközben megtartják kreatív identitásukat – amiről könnyen beláthatjuk, hogy nem egyszerű feladat. A jövőbeli lehetőségek szempontjából a művészek és a technológiai platformok közötti együttműködés kulcsszerepet játszik. Azok a platformok, amelyek biztonságot nyújtanak a művészek számára és átlátható módon kezelik a tartalmakat, valószínűleg vonzóbbak lesznek a kreatív közösségekben. A Cara-hoz hasonló kezdeményezések reményt kínálnak azok számára, akik az egyre fejlődő technológia világban védeni szeretnék a műveiket.
[…] csökkentve az eredeti alkotások piaci értékét. Ha érdekel ez a téma, olvasd el az AI és Művészet – A kreativitás határvonalán című cikket, ahol részletesebben utánajárok ennek a […]