A „Living Lab – A jövő most történik” című előadássorozat az egyetemi karok különböző aktuális kutatásait és tudományos eredményeit hivatott bemutatni. Az őszi szemeszterben már négy kar is megosztotta kutatási eredményeit – a tavaszi félév második eseményén, 2025. március 4-én a Műszaki és Informatikai Kar kapott lehetőséget projektjeinek bemutatására.
Az eseményt az egyetem rektora, dr. Miseta Attila és dr. Medvegy Gabriella, a bemutatkozó kar dékánja nyitották meg. A Műszaki és Informatikai Kar általános bemutatkozása után dr. Reith András „Fenntartható épített környezet – városok, épületek, emberek” című előadása következett, ahol az építészeti megoldások környezetre gyakorolt hatásait és az energiahatékonyság fontosságát emelte ki. Különös figyelmet szentelt annak, hogy a hűtés nem az épületet, hanem annak használóit szolgálja. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb döntések azok, amikor új építkezés helyett inkább felújítunk, „újrahasznosítunk” egy már meglévő épületet.
A következő előadó, dr. Borsos Ágnes, lenyűgöző és elgondolkodtató statisztikákat mutatott be az érdeklődőknek. „Alkotás és tudomány határán – parametrizált komfortkutatás a belső terekben” című előadása rávilágított a komfort paraméterek (hőkomfort, levegőminőség, fénymennyiség, zajszint) fontosságára, említve, hogy a WHO mérései szerint az emberek idejük 90%-át zárt terekben töltik. Az ENSZ becslése szerint a következő negyven évben a belső terek összterülete világszerte nagyjából megduplázódik – vagyis 2060-ig minden évben Japán teljes alapterületének megfelelő új belső teret alakítanak ki.
Kép forrása: UNIV Pécs
A rendezvényt Gyurák Gábor „Kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség növelése” című bemutatója zárta, mely szintén nagy sikert aratott a közönség körében. A figyelemfelkeltő előadás rávilágított arra a tényre, hogy az általunk mindennap használt alkalmazások (mint például közösségimédia-platformok) csupán a jéghegy csúcsát jelentik az IT-megoldások felhasználása tekintetében. Ma már minden fontosabb infrastruktúra – áramellátás, vízellátás, közlekedés – informatika és internet segítségével működik, így egy-egy incidens hatása sokkal szélesebb körű lehet, mint elsőre gondolnánk. Példaként említette a 2003-as New York-i áramkimaradást esetét, amikor is egy egyszerű szoftverhiba gyakorlatilag két teljes napra megbénította a várost – a kiberbiztonság fontossága pedig azóta is csak egyre inkább növekedett. Említette, hogy Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája már 2013 óta kiemelten foglalkozik a kiberbiztonsági oktatással és tudatosítással. Az előadó büszkén számolt be a PTE Műszaki és Informatikai Karán februárban megalakult Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszékről, emellett bemutatta CyberLab nevű etikus hacker csapatát is. A frissen megalakult tanszék új lehetőségeket nyit meg a hallgatók számára. A szervezeti egység célja, hogy a hallgatók naprakész tudást szerezzenek a kiberbiztonság, illetve a modern hálózati megoldások területén – felkészülve a jövő kihívásaira ezen a gyorsan fejlődő szakterületen.
Az előadássorozat kötetlen beszélgetéssel, szakmai eszmecserével és állófogadással ért véget. További információkért az eddigi eseményekről és a következő kar bemutatkozásának időpontjáról keressétek PTE weboldalát.
Kiemelt kép: UNIV Pécs