A tanulásnak több fajtája létezik, hisz van a passzív tanulás, amikor például egy tanórán ülünk és egy előadást hallgatunk, és van, amikor mi magunk leülünk megérteni és elsajátítani az anyagot. Ahhoz, hogy ezt a leghatékonyabban tegyük, először is ki kell tapasztalnunk, hogy számunkra melyik a legmegfelelőbb technika. Hiszen nincs egy tökéletes, minden embernek megfelelő tanulási módszer.
Vannak azonban olyan technikák, amik mindenki tanulását segíthetik. Az egyik ilyen a környezetünk tisztán és rendben tartása, amivel megkönnyíthetjük a koncentrálást. A figyelmünk megtartása érdekében érdemes lehet a telefonunkat „ne zavarjanak” módba tenni, hogy az értesítések hangjai se zökkentsenek ki minket. Ha viszont a motivációnkon szeretnénk javítani, akkor nagy segítségünkre lehet egy konzisztenciát nyújtó tárgy. Ilyen lehet például egy gyertya vagy egy óra.
Ami még mindenki számára fontos lehet, hogy hogyan tölti a tanulás előtt az idejét. Például ha rövid, gyorsan váltakozó tartalmakat néz a képernyőn, az megterheli a figyelmét és megnehezíti a tanulást. Ehelyett inkább érdemes sétálni, nyújtógyakorlatokat végezni, rendszerezni a környezetünket és vizet inni, hogy kicsit felfrissüljünk.
A számunkra leghatékonyabb tanulási technika megtalálásához az első dolog, amit ki kell tapasztalnunk, hogy mennyi ideig tudjuk fenntartani a figyelmünket. A legáltalánosabb arány, ami nekem is bevált, az a pomodoro technika, ami 25 perc tanulást és 5 perc szünetet jelent, majd 4 ismétlés után 20–30 perc szünetet. Ennek viszont az lehet a hátránya, hogy nagyobb, nehezebb anyagoknál, amikor elkezdenénk megérteni az anyagot, már szünetet is kell tartanunk. Mivel azonban tudjuk, hogy az agy mintegy 90 percig képes koncentrálni, ezért ezt kihasználva akár ennyit is tanulhatunk egyhuzamban 20–30 perces szünetekkel. Az arany középút viszont a 50+10-es módszer (50 perc figyelem, 10 perc szünet), ahol elegendő időnk van elsajátítani az anyagot és pihenni is. Ezt a pihenést érdemes a tanulás előtti időhöz hasonlóan tölteni, hogy a testünket és az agyunkat is kicsit felfrissítsük.
Tudást többféleképp tudunk elsajátítani. Például hallás, olvasás, látás, írás vagy cselekvés alapján. Ezekkel különböző mértékben tudjuk megérteni a kívánt anyagot. Hiszen ha például órán ülve halljuk a tanulnivalót, az előkészítésnek nagyon jó, de nem igazán ad tényleges tudást. Ha már ábrákon látjuk vizuálisan megjelenítve az anyagot, az segít a mélyebb megértésben. Amennyiben pedig közben jegyzetet készítünk, akkor még nagyobb mértékben tudjuk megjegyezni és megérteni az anyagot. Viszont ha a leghatékonyabban szeretnénk tanulni, akkor ezek után, amikor otthon leülünk tanulni, úgy kell tennünk, mintha elmagyaráznánk valaki számára a tanulnivalónkat.
A tanulás nagyon fontos része a szinten tartás, ehhez időnként szükséges felfrissíteni a tudásunkat. Használhatunk erre a célra tanulókártyákat, amit elkészíthetünk kézzel vagy éppen digitálisan az Anki appon.
Az elmúlt pár évben elterjedtek az AI-ok, mint például a ChatGPT, ezért ezeket is érdemes lehet hasznosítani a tanulásunk során, hiszen képesek jegyzeteket, kivonatokat készíteni, amivel meggyorsíthatjuk a munkánkat. Ezenkívül ha valamit nem értünk, akkor megkérhetjük, hogy magyarázza el nekünk részletesebben. Viszont ennél fontos, hogy ne feltétlenül hagyatkozzunk arra, amit ír, hanem kérjünk tőle forrásokat, hogy ellenőrizhessük a leírtakat.
molnart