Ez év nyarán a testvérem és én elutaztunk Görögországba. Őszinte leszek, izgatott voltam az utazás miatt, hiszen ez volt az első alkalom, hogy mi ketten utaztunk szülők nélkül, illetve még soha életemben nem jártam Görögországban. Szerintem a legtöbb embernek ha megemlítjük ezt az országot, akkor a híres romantikus zenés film, a Mamma Mia jut eszébe.
Én mint építészhallgató nem Santorini szigete miatt vártam annyira ezt az utazást, inkább kíváncsi voltam a helyi építészetre, szokásokra és kultúrára. Az ottlétünk alatt nagyon sok új inger ért minket. Maga a környezet, az éghajlat, az emberek viselkedése, az ételek rengeteg pozitív élményt nyújtottak számunkra. A szállásunk Kréta szigetén volt és innen kirándultunk Santorini szigetére is. Azt el kell mondanom, hogy a különböző hotelekben és az utcán elhelyezkedő, kirándulásokkal foglalkozó üzletekben is lehet érdeklődni különböző programok felől. Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas pozitívum az itteni turizmus mellett, hiszen egyszerűen részt vehetünk ilyen kirándulásokon. Ami viszont ezzel szemben negatívum, hogy ezek a programok annak ellenére, hogy izgalmasak és jól szervezettek, drágák, legalábbis az én szemléletem szerint. Mi a testvéremmel jelentkezők hiánya miatt két olyan programra jutottunk el, amit izgalmasnak találtunk. Az álmunk mégis az volt, hogy a híres Knósszosz épületegyüttest láthassuk testközelből. Meglepődve tapasztaltam, hogy erre a programra rajtunk kívül senki sem jelentkezett. Abban a hitben éltem, hogy a Minotaurusz legendájáról, illetve a híres knósszoszi labirintusról sokan hallottak már, ha máshol nem, legalább irodalomórán. Úgy látszik, tévedtem, nem vagyunk egyformák. Mivel nem sikerült eljutni erre a csodálatos bronzkori helyszínre, így egy Santorini szigetére szervezett kirándulásra fizettünk be.
Őszinte leszek, hatalmas elvárásaink voltak, hiszen nagyon sok képet látni az interneten erről a szigetről. Az oda vezető út kopár és száraz volt, néhol láthattunk egy-két növényt, persze ez az éghajlatnak köszönhető. Minél többet utaztunk busszal Santorini szigetén, annál jobban tudatosult bennem, hogy azok a részek, amik nem kifejezett turistaorientált települések Kréta szigetén belül, közel sem olyan szépek, mint ahogy én azt korábban hittem. Jellemzően rengeteg a befejezetlen lakóépület. A házak 85%-a, amik mellett elhaladtunk a kirándulás során, csak félig-meddig voltak készen. Meg kell jegyeznem, hogy amikor elértünk a sziget azon részére, amely a képeslapokon is szerepel, akkor tényleg ámultam és bámultam, de valahogy mégsem ért fel az elvárásaimhoz. Az épületek valóban a tipikus görög lakóházak stílusában pompáznak, hallani lehetett a tenger hullámzását, és ez egyfajta nyugalmat kelt az emberben. Azonban számomra a rengeteg turista negatívan hatott az összképre. Ha van olyan ember, aki olvassa a cikkeket és vágyik arra, hogy elmenjen erre a helyre, akkor ezt ne nyáron tegye meg. Az időjárás tökéletes, de a sok turista miatt nemigen lehet közlekedni Santorini szűk utcáin. Illetve, aki el szeretne fogyasztani itt egy őrjítően finom gyrost, az készüljön fel arra, hogy nem kevés pénzt fog itt hagyni érte.
Összességében, úgy gondolom, hogy valóban csodaszép hely Santorini. Ennek ellenére a testvéremmel egyetértünk abban, hogy ár-érték arányban nekünk ez nem igazán érte meg. Ezenkívül részt vettünk egy tipikus görög zenés vacsoraesten, ami túlzás nélkül a legeslegjobb esténk volt az utazás alatt. Teljes mértékben olyan volt, mint a Bazi nagy görög lagzi című filmben. Ha Görögországban jártok, és van lehetőségetek ilyen programra, akkor ezt ne hagyjátok ki. Mindent összevetve nagyon szuper nyaralásunk volt, és Krétát mint üdülési helyszínt csak ajánlani tudom. Viszont Santorinin erősen elgondolkoznék, mert nem a legpénztárcabarátabb program.