Idén immár hatodik alkalommal rendezték meg a PTE MIK és a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium által szervezett Tervezz Te is ökoházat! versenyt. Az eddigiektől eltérően az idei rendezvényen a szokásos 5 helyett 8 csapatot is meghívtak a döntőbe az ország különböző részeiről, hogy bemutassák pályaműveiket.
A két napos rendezvény egy épületlátogatással kezdődött a Mecsekben, melynek során a szakképzős diákok egy szalmából, fából és kerámiatéglából készült vendégházat tekinthettek meg, amely ráadásul témába is vágott a verseny szempontjából, ugyanis az idei feladat egy 10 fő befogadására képes vendégház tervezése volt. A látogatás során a fiatalok kívül-belül körbejárhatták az épületet, valamint egy rövid bemutatót is tartott nekik a ház tulajdonosa, Märcz Károly. A visszatérő versenyzőknek is mindig tartogat új felfedezni való építési ismereteket a szalmaház, azonban az új látogatók örömmel tekintettek végig a kortárs építészetben ritkán látható megoldásokon, amelyek csomóponti kialakításait és technikai részleteit szívesen magyarázta a vendéglátó.
A szerény, de annál vonzóbb épület egyébként a Kismélyvölgy dűlőben található. A ház favázas szerkezete jellemzően egész rönkökből készült, melyeket kezeltek le külön, csupán a szükséges mértékben kiszárították. A falak kerámiatéglából vannak, melyekre aztán szalma került szigetelésként, így a külső nyílászáróknál egy igen vastag rétegrend mutatkozik meg. A vaskos szerkezet hőtároló tömeget alkot, ezért rendkívül jól szigetel, Károly elmondása szerint a nyári melegben még klíma nélkül is egy kellemes belső hőmérsékletet tud tartani az épület. Ehhez hozzájárul az is, hogy a házat egyik oldalról a földbe építették, a tetejére pedig 50 cm-es szalmaszigetelésre zöldtető került.
Az épületlátogatás után a csapatok átmentek az egyetemre, ahol a makettek és tablók bepakolását követően meg is kezdődött a verseny, amelyet egy, az építész- és építőmérnök szakmát egyaránt képviselő három fős zsűri véleményezett: dr. Széll Attila Béla egyetemi docens, építészmérnök, dr. Fülöp Attila egyetemi docens, építőmérnök, valamint Szaffenauer József építészmérnök, a pécsi technikum igazgatója. A budapesti, kecskeméti, győri, veszprémi, salgótarjáni és pécsi diákok munkájának értékelése során figyelembe vették az anyaghasználatot, a kidolgozottságot, a gépészeti és statikai koncepciót, a szerkezeti megoldásokat, a megvalósíthatóságot és a helyszínválasztást is. A biztató és közvetlen nyitóbeszédet követően a diákok húzás alapján meghatározott sorrendben, 10-15 perces prezentáció keretén belül mutathatták be a munkáikat, melyek után a zsűri rövid értékelést mondott. A csapatokon, még a többször visszatérők esetében is, érezhető volt egy kis feszültség, bár nem hibáztatom őket, az ő korukban én sem éreztem volna magamat valami komfortosan egy ilyen komoly akadémiai helyzetben. Széll Attila tanár úrnak azonban mindig sikerült ezeket a helyzeteket megfognia és valahogy enyhítenie a stresszen, majd a bemutatók végén mindig segítő szándékú, az adott építészeti problémát jól megvilágító értékelést adott a pályaművekről, amelyek jellemzően nagyon magas színvonalat képviseltek. A változatos helyszínekre tervezett különféle házak rendszerint ugyanabból a gondolati rendszerből indultak ki, viszont a mindig más-más döntési kanyarokból adódóan nagyon változatosra sikerült a felhozatal. Visszatérő motívumok volt a faváz, a CLT, a talajcsavar, a hőszivattyú, az esővízgyűjtés, a nádtető, valamint előkerült a szalmaépítészet is, illetve nagy figyelmet szenteltek a csapatok a megfelelő benapozásra, a kilátásra és az uralkodó szélirányra is.
Az eredményhirdetésre másnap délelőtt került sor, már kicsit oldottabb hangulatban. A zsűri a döntőbe került munkák magas műszaki kidolgozottságát és a megoldások kreativitását figyelembe véve a negyedik, a második és az első helyen is holtversenyt hirdetett, ez utóbbit immár harmadik alkalommal szerezte meg a győri Hild Építőipari technikum két diákja, Fleck Rajmund és Lukács Lili. A díjak átadását követően a zsűri még gyorsan, egy-egy rövid véleményezéssel bemutatta a további pályaműveket is, amelyeket végül nem válogattak be, majd a diákoknak lehetőségük nyílt egy, a korábbi években hiányolt záródiskurzusra.
Ahogy a versenyt követően beszélgettem a diákokkal örömmel figyeltem meg, hogy ha nem is mindannyiójukat, de sokukat kifejezetten érdekel a környezetbarát építészet, és szívesen is képviselnék ezt az irányt akár építészi, akár építői oldalról, sőt. Akik még nem éppen idén teszik le a technikusi vizsgájukat, azok közül a legtöbben említették is, hogy jövőre is terveznek nevezni, de a végzősök is szívesen jönnének újból, ha lenne még rá lehetőségük. Évről évre vannak az ökoházas verseny csapataiból a PTE MIK-en tovább tanulók, akár Budapestről, Veszprémből, Salgótarjából is, de a verseny célja elsődlegesen nem a toborzás, sokkal inkább a környezettudatosság növelése, a szemléletformálás és az építész, illetve építőmérnök szakma szeretetének elmélyítése, a lehetőségek megismertetése által. Idén is van, aki a győri, a budapesti vagy akár a bécsi egyetemet tűzte ki céljának, illetve olyan is, aki más szakmában próbálna elhelyezkedni, az építészetet pedig meghagyná B tervnek. Preferenciáktól függetlenül az É81 Építész műhely megtekintése, az ott folyó munka és a látható alkotások, makettek nagy hatással voltak a csapatokra, sőt. Egy színészettel szemezgető technikust is vissza-vissza fordítottak az építészet irányába.
A programot a kar 3D-betonnyomtató laborjában a szegedi TurboTech Kft. jóvoltából egy 3D-vályognyomtatási bemutató zárta. A kar oktatója, Marcus Juby a gépi nyomtatással párhuzamosan bevezette a diákokat a vályogtégla-készítésbe. A workshopszerű programon a diákok és tanáraik maguk tervezhették meg a vályog összetételét, amelyet aztán kis téglaformákba ki tudtak önteni. Az effajta munka nem mindenkinek volt teljesen idegen, ugyanis néhányan már korábban részt vettek vályogházépítésben, de ez sem tántorította el őket a kísérletezéstől, míg mások pedig ismeretlenül vágtak bele az anyagok kiméregetésébe és kevergetésébe. A program végéhez közeledve a különböző városokból érkezett diákok tanáraikkal együtt lassan búcsút vettek egymástól, majd a jövő évi versenyig magunk mögött hagytuk a megmérettetésnek otthont adó kari épületet.
(fotók: saját)
kist 
kissv