A gombák sokak szerint a világ legérdekesebb élőlényei, elég csak arra gondolnunk, hogy se nem növények, se nem állatok, hanem egy saját csoportba soroljuk őket. A gombák rendkívül szerte-ágazók, szakértők másfél és tízmillió közé teszik a különböző gombafajták számát, és ebből eddig csupán százötvenezret fedeztünk fel. A gombák különböző formákban és színekben találhatók, a kicsi gombáktól kezdve a hatalmas, fán növő gombákig. Ebben a cikkben szeretnék számomra érdekes tényeket feltárni ezekről a furcsa élőlényekről.
Első látásra a gombák közelebb állnak a növényekhez, mint az állatokhoz, hiszen egész életükben egyhelyben vannak, nem képesek helyzetváltásra, spórákkal szaporodnak, illetve egész életükben nőnek. Viszont egy tágabb képet figyelembe véve közelebb állnak az állatokhoz, mert nem tartalmaznak klorofillt, ezért képtelenek fotoszintetizálni, ellenben heterotróf módon táplálkoznak. Ez azt jelenti, hogy más élőlényekből nyerik el a szükséges tápanyagokat, sejtfaluk a növényektől eltérően nem cellulózt tartalmaz, hanem az állatokhoz hasonlóan kitint.
A modern DNS-vizsgálatoknak köszönhetően azt is megtudtuk, hogy a gombák és az állatok egy közös ősön osztoztak és nagyából 1 milliárd évvel ezelőtt váltak szét az evolúciós fejlődésben. Ezt az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatása is magába foglalja.
A gombák föld alatti része, a mycelium hatalmas területeket képes beborítani. A mycelium kapcsolatokat is ki tud alakítani más növények gyökereivel, így elősegítve a tápanyagok cseréjét. Ezt a jelenséget sokan ismerik, de kevesen vannak tisztában a mértékével. A Földön a növények több mint 90%-a kapcsolatban áll valamilyen gombafajjal, ez lehetővé teszi, hogy ne csak a fák és a gombák között történjen anyagcsere, hanem több fa között is.
A világ legnagyobb élőlénye is egy gomba(hálózat). A Malheur Nemzeti Erdőben található a sötétpikkelyes tuskógomba (Armillaria ostoyae), másik nevén mézgomba, amelyet 2400 évesre becsülnek. Kiterjedése több mint kilenc négyzetkilométer.
Létezik egy gombafaj, amely különböző rovarokból „zombit” csinál. Minden egyes Cordiceps faj élősködő, néhány faj képes a rovarok viselkedését befolyásolva megtelepedni azok testén, amíg el nem pusztulnak. Ezzel biztosítja saját maga számára a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és a gombaspórák maximális terjesztését. A nagy sikert aratott The Last Of Us című videójáték és -sorozat is erre a gombafajra építette a történetének alapját.
Az orvostudomány és a gyógyszerészet egyik legnagyobb áttörését is a gombáknak és Alexander Flemingnek köszönhetjük. 1928-ra Fleming már elismert bakteriológus volt, miután egyhónapos vakációra ment és visszatért a laboratóriumába, észrevette, hogy az asztalon hagyott baktériumtenyészetei közül az egyik penészgombával befertőződött. A gombát azonban az agaron széles, baktériummentes sáv övezte. A Penicillium nemzetségbe tartozó penészt tiszta tenyészetbe tette és kivonatával különböző baktériumfajokat kezelve felfedezte, hogy a „penészlé” hatékonyan gátolja számos patogén mikroorganizmus fejlődését. Ezután sikerült izolálnia a penicillinnek elnevezett hatóanyagot is, megalkotva az első antibiotikumot.
Utolsónak hagytam a legérdekesebb kategóriát, a gombák használatát az űr meghódításában és az építészetben. A gombák nagyon pozitív hatással vannak a növények fejlődésére, ezért más bolygókon, ha növényeket próbálnánk ültetni, kihagyhatatlanok lennének. Paul Stamets egy asztromikológus, aki a NASA-val azt kutatja, hogy mely gombafajtákat lehetne alkalmazni a marsi növényzet kialakításához. Talajfejlesztés mellett építőanyagként is használni lehet őket. Kutatók micéliumblokkokat készítettek és miután kiszárították azokat, különböző tesztek lefuttatása után arra jutottak, hogy megdöbbentően jók voltak az építőblokkok tulajdonságai.
Lehet, hogy a jövőben a Marson gombaházakban fogunk lakni? Számomra elég elképzelhetetlen, de nem hangzik lehetetlennek. Remélem, tetszettek ezek a tények, de a gombák világát még korántsem fedeztük fel.
molnart