PTE MIK

2019-ben érte az a megtiszteltetés a tánccsapatomat, hogy egy művészeti fesztivál keretein belül elutazhattunk Kínába. Őszintén megmondom, hogy nekem ez bakancslistás hely volt, és ha egyszer megtehetem, akkor visszalátogatok majd. Ez volt életem első utazása Ázsiába.

A hosszú repülőút kellemes volt, izgalommal teli, bár amikor már több mint 24 órája utaztunk, nem mondom, hogy nem adtam volna bármit egy kényelmes ágyért. Két repülőgépi átszállás után megérkeztünk Hangzhouba, ahol a repülőtérről a szállásig busszal jutottunk el. A buszúton már felfigyeltem arra, hogy az autópálya gyönyörű, már amennyire egy autópálya szép tud lenni. Nagyon tiszta volt, és ahová csak lehetett, oda zöld növényt ültettek. Amikor megérkeztünk a városba, az első, ami különösképpen feltűnt, de jó értelemben, az az, hogy az emberek elmondhatatlanul kedvesek és segítőkészek voltak. Ez a fajta emberi mentalitás végig jelen volt az utazásunk alatt, bárkivel is találkoztunk. Szerintem ez volt számomra a legmeglepőbb. Azért valljuk be, hogy a magyar embereknek nem a kedvesség az erőssége, tisztelet a kivételnek persze, és pont emiatt volt számomra szürreális érzés ez a sok empátia és kedvesség, ami a kínai emberekből áradt. Ahogy a fellépések alkalmával egyre több időt töltöttünk a belvárosban, az autópályán tapasztaltak itt is jellemzőek voltak. Nagyon tiszta és szervezett életű volt a város azon része, amit mi bejárhattunk.

Nagyon szeretem az itthoni kínai éttermekben kapható ételeket, ezért kíváncsi voltam arra, hogy milyen is a valódi kínai ízvilág. Őszinte leszek, hogy nekem nem ért fel a ,,magyar” kínai éttermekhez, de abban is biztos vagyok, hogy nem a megfelelő helyeken próbáltam ki ezeket a fogásokat. Ha esetleg a jövőben megint Kínában járnék, akkor biztosan kipróbálnék minden ételt. Számomra mindig is vonzó volt a kínai kultúra és a történelmük. Sajnos ezen utazás keretein belül nem volt lehetőségünk eljutni a kínai nagy falhoz, vagy meglátogatni az agyaghadsereget, de Hangzhou városához közeli helyeken kirándultunk. Láttunk rizsföldeket, amik tényleg olyanok, mint a filmekben. Libegőn is ülhettünk, ahonnan ezt mind a magasból csodálhattuk meg. Majd egy ottani hegy, aminek persze a nevét nem jegyeztem meg, tetejére érve tipikus kínai építmények látványa fogadott bennünket. Olyan magasan voltunk, hogy láthattuk a város felett elterülő szmogot, ami, bevallom, riasztó látvány volt. Ennek ellenére jó volt megtapasztalni a kínai kultúra elemeit, ahogy az ottani emberek áhítattal közelítik meg ezeket az építményeket, egyszerűen bennünk is nyugalmat keltett.

Nagyon hálás vagyok, hogy sikerült eljutnom ebbe az országba. Az álmom az, hogy a jövőben is visszatérhessek ide, mert a történelmükhöz kapcsolódóan annyi olyan építmény van, amelyek számomra lenyűgözőek.

Hasonló cikkek