Személyes élménybeszámoló az ötletbörze-versenyről
Oké, kezdjük itt: mi az a hackathon? A hackathon a hack és marathon szavakból tevődik össze. Alapjáraton informatikusoknak indult verseny, ahol rövid 24–48 órás időintervallum alatt kellett konkrét problémákra működő megoldást/prototípust készíteni. Azóta már kinyílt a verseny minden karnak, szaknak, és így vegyes csapatokban ütköztethetik ötleteiket a diákok.
A nevében én is hallottam már róla, de magamtól soha nem jelentkeztem volna rá. Viszont a marketingtanárom megmondta, hogy minden évben nevezi az összes formatervezőt, mert fontos szakmai készségeket lehet magunkra szedni és építhetjük a kapcsolatainkat, új emberekkel, nézőpontokkal ismerkedhetünk meg. Utólag elmondhatom, örülök, hogy részt vettem ezen az alkotói tusán, és felejthetetlen élmény volt.

Az idei Simonyi Hackathont a KTK-n rendezték február 25-26-án. Az idei jelige a „Mozgásra fel!” szlogen, és a feladatunk az volt, hogy rávegyük az elsősorban PTE-s diákokat a mozgásra. Az első nap 13:00–16:45-ig voltunk, ezen idő alatt kezdtünk egy kerekasztal-beszélgetéssel, amin részt vett Dulánszky Jenő egyetemi sportkoordinátor és Iványi Dalma, az NKA Universitas Pécstől. Az ezt követő órában eligazítást kaptunk a pitchelésről, és bemutatták, hogyan jussunk el az ötleteléstől a megoldás kidolgozásáig. Erre a napra maradt még a problémakeresés, majd a szelektálás.

A hackathont megelőzte egy online tréning, ami a pénzügyekkel, befektetésekkel, vállalkozással kapcsolatos volt Moodle-ön, ezenkívül pár formst is ki kellett töltenünk, illetve a 16Personalities tesztet, ami alapján soroltak bennünket csapatokba. Én például az egyik szaktársammal kerültem össze, ezenkívül volt velünk egy lány a KTK-ról és egy fiú a BTK-ról. Elsőre elég randomnak hangozhat, de a csapatdinamika szerintem jól működött, és mindenki ki tudta venni a részét a munkából.

A második nap már sokkal intenzívebb és sűrűbb volt, ugyanis reggel 8-tól egészen este hétig jelen voltunk. Az előző nap kiválasztott problémára kezdtünk megoldáskoncepciót felvázolni, majd ezt finomítottuk és véglegesítettük. MVP-vázlatokat készítettünk – azaz Minimum Viable Product: legkorábbi működőképes termék –, ennek véglegesítésénél segített egy előre hozzánk rendelt mentor, aki egészen délig-egyig velünk volt. Ezután elkezdtük összedobni a pitch-hez szükséges prezentációt. Én magam az anyagi kiadások egy részének néztem utána és megterveztem az appunk logóját. Ezután hivatalosan két ütemben jöttek a szakértők validálni, akik valós piaci szereplők voltak. Hozzánk valamiért egy óráig senki nem jött, utána meg hirtelen 20 percenként körülbelül 3 ember is, viszont így cserébe gond nélkül tudtunk dolgozni. Ezután következett a végső felkészülésre a pitchre – a prezentáció véglegesítése, az előadás elpróbálása. Pitch alatt egy 2 perces figyelemfelkeltő előadást értünk, ami után itt maximum 5 percig kérdezhetett a 3 fős zsűri minket. A 12 csapat ezt nagyjából egy másfél óra alatt tudta le, de kicsit késve kezdtünk az eredeti programtervhez képest.
Ezután a zsűrik megvitatták, melyik csapatnak mennyi pontot adnának, és következett a végső eredményhirdetés, ahol 6 csapatot díjaztak – az első hármat, ezenfelül három különdíjra javasoltat. Egészen büszkén jelenthetem, hogy az én csapatom is különdíjas lett, mégpedig a Greenwood-Power Kft. által támogatott nagy értékű nyereménycsomagot vihettük haza.

Így a cikk írásakor lassan egy hét elteltével azt mondhatom, bár tényleg igénybe vette a képességeimet a rendezvény, roppantul élveztem. Pedig alapjáraton egy introvertált ember vagyok, aki nem szeret csapatban dolgozni, de itt ugye rá voltam kényszerítve, és szerintem abszolút jól adaptálódtam ehhez az új helyzethez. A feszes tempó egyikünknek se jelentett problémát, csapatársaimmal egyszer sem éreztük, hogy kifutnánk az időből. Nem mondom, hogy minden hónapban megcsinálnék egy ehhez hasonló dolgot, de félévente én bevállalnám, és ha valaki esetleg szemezett már az ötlettel, mindenképp biztatom, hogy nevezzen rá, hisz krediteket is kap érte, értékes tapasztalatot szerezhet, ha mást nem, abból, hogy hogyan kell csapatban együtt működni – megtapasztalja, hol helyezkedik el a csapatdinamikában –, ha pitchel, hogy hogyan kell nagyközönség számára előadni. A szakértők által megértheted milyen fejjel gondolkodnak a cégvezetők, akik nem feltétlen gonosz kapitalisták, csak profitábilisan szeretnék futtatni a szolgáltatásaikat.
Így utólag és ezúton is köszönöm a marketingtanárnőmnek, hogy regisztrált minket! Tényleg egy egyedülálló és eddig még nem tapasztalt élményben volt részem, ami rendesen megdolgoztatott szerintem mindnyájunkat, de ennek a végén meg is lett a gyümölcse.
Az UnivTV által készített rövid összefoglaló videó itt megtekinthető: https://youtu.be/RRhXkVzgjVM?si=5_hPUFtBm0GmC1MV

