Legutóbb Móricz Zsigmond Rokonok című művét mutatták be a Pécsi Nemzeti Színház színpadán.
forrás: PNSZ
A történet az 20. század eleji Magyarországon játszódik. Zsarátnok településén áll a bál, ugyanis éppen új főügyészt választottak, dr. Kopjás István személyében.
Az új főügyész nagy reményekkel vág neki az új munkának, ugyanis a korábbi, Zsarátnokon történt gyanús eseteket szeretné felkutatni, köztük egy disznótenyésztő telep nem tisztázott ügyleteit. A hatalmi elit viszont igen hamar a kegyeibe fogadja, természetesen a kisebb-nagyobb szívességekért cserébe.
Kopjás doktor a hatalmi elit körében, Lipics Zsolt, mint polgármester, götz Attila, mint a Takarékszövetkezet vezérigazgatója
A szívességkérésből nem maradnak ki Pista rokonai sem, akik piócákhoz méltóan kezdenek el megjelenni Kopjás doktor és családjának életében. A főügyész és családtagjainak a részvételével történő sok gyanús ügylet fokozódásával lassan már tényleg csak dr. Kopjás felesége, Lina marad az igazság pártján. A cselekmény előrehaladtával Kopjás doktor egy válaszvonal elé érkezik. Vagy megőrzi a becsületét, vagy szerves tagja lesz a felsőbb hatalom elvárásainak.
A mű Vidákovics Szláven rendezésében valósult meg. A főszerepben Katona Levente és Lipics Franciska volt látható, mint Kopjás doktor és Lina. A hatalmi elit szerepkörét Lipics Zsolt, Laklóth Aladár, Stubendek Katalin, Széll Horváth Lajos és Götz Attila töltötték be. Kopjás doktor rokoni körében Füsti Molnár Éva, Árki Lili Katalin Kecskés Alexisz és Stenczer Béla volt látható.
A színdarab eleje kicsit vontatottnak érződhet, de határozottan érdemes megvárni a cselekmény végét. Mindegyik színész kiemelkedő alakítást nyújtott a színpadon. Nekem személy szerint Götz Attila mint Kardics Soma, a nagytakarék vezérigazgatója tetszett. Tökéletesen visszaadja egy gátlástalan, bármi áron érdekérvényesítő bankár szerepét, aki egy nyájas úriember, mindaddig, amíg a dolgok az ő akaratának megfelelően mennek, ellenkező esetben viszont hangszínt vált és mindent megtesz azért, hogy az ő akarata szerint érvényesüljön.
A mű mondanivalója akár Gogol vagy Csehov világában is megállná a helyét. Viszont esetünkben Móricz idejét adja vissza. Tökéletesen bemutatja egy sajnos nem csak az 1920-as években, hanem egy máig aktuális téma, a korrupció problémáját, hogy hogyan öl, hogyan tudja még a legtisztább lelkű embereket is a hatalmába keríteni.
Ezt a tényt a legjobban Móricz Zsigmond tudja megfogalmazni. A szavaival élve: „Magyarország a rokonság és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul”.
Az előadásról további képek a https://www.pnsz.hu/galeria/791 találhatóak.
nkatlilla