Következő témának a csokoládét hoztam, gondolkodtam, mi az, amit karantén alatt is sokat fogyasztunk. Hát az a csoki! Nem véletlenül, boldogságtermelő hatása van. Bár, nem gurulok a sok csokoládétól, de néha nem rossz egy-két kockát bekapni egy védés előtt, bár ha tudunk enni, nem is vagyunk annyira idegesek.
Számomra meglepő, hogy a csokinak van világnapja, de azon még inkább elcsodálkoztam, hogy rögtön kettő. Egyik július 7-e, míg a másik szeptember 13-án van megjelölve a naptárban, és ezt a napot Franciaországban tartották először.
Régen a csokoládé fizetőeszközként szolgált, a kakaóbabokat már i.e. 600-ban termesztették. Akkor az aranynál is értékesebbnek számított. Bár ahogy egyre többen vagyunk a Földön, ismét egyre drágul az ára. A jó csokoládé alapja a kakaóbab, aminek származási helye Dél-Amerika északi részén található.
Az első ehető tömbcsoki Joseph Storrs Fry nevéhez fűződik, aki egy gőzgéppel készítette el a terméket. Az első csokoládégyár pedig Angliában, Bristolban épült, ami a későbbiekben összeolvadt a Fry céggel. Az első tejcsokoládé szeletet pedig a Nestle fivérek készítették 1876-ban.
Szeretnék bemutatni egy klasszikus kedvencet. A sokunk által kedvelt Toblerone története a svájci Jean Jean Tobler üzletemberhez fűződik és 1868-ig vezethető vissza. Tobler megnyitotta saját cukrászdáját Bernben és pár év múlva elkezdte kidolgozni a saját csokoládéját. Gondolom, már benned is felmerült, miért háromszög alakú ez a fajta csokoládé. A magyarázat pedig az, hogy a svájci Alpok hegyeit szeretné szimbolizálni. A csokoládé 100 éves évfordulójára készítettek egy csokoládé csempét, ami 100 kg-ot nyomott.
A következő finomság is ismerős lehet, az érdekessége, hogy ugyanabban az évben született meg, mint az előbb említett Toblerone. Magyarország legnagyobb csokoládégyáráról van szó, amit nem más, mint Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapított Pesten. A kezdeti gőzüzemből hamarosan csokigyár épült. Ezt követően eléggé belendült a gyár és egyre sikeresebb lett. Nemcsak a csokija vált világhíressé, hanem a csomagolása is, amit gondosan megterveztek.
Ha megjött a kedved élőben is bekukkantani a csoki világába, megnézni, hogyan is készül a kedvenced, kettő magyar és kettő külföldi gyárat ajánlok.
Tolna megyében található a BeSweet csokimanufaktúra, ami azért is érdekes, mert munkahelyet teremt a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő embereknek. Szekszárd városa jelentős mértékben támogatta ezt a kezdeményezést és egyre jobban fejlődik a csapat, rengeteg édesszájú turista látogatja meg őket.
Budapesten a Csokoládé múzeumot sokan a csokoládé palotájának hívják, az épület régen vadászkúriának épült. A múzeum többféle „túrát” kínál, hogy minél jobban megismerd a csokoládékat és kipróbálhasd a csoki szökőkút.
Magyarország szomszédjához átugorva nem is kell messze mennünk, Stájerországban, Riegersburg faluban találunk egy csoki manufaktúrát. A Zotter céget, amelynek van egy nevezetes mondása: „ bean to bar”, azaz „kakaóbabtól a csokiszeletig”. Ide betérve végig lehet kísérni a gyártási folyamat minden mozdulatát. A létesítmény mellett van egy hatalmas élményvölgy is, ahol az állatsimogató, az étterem és a mozin kívül egy csokitemetőt is találhatunk. A kikísérletezett, rosszul sikerült csokiknak állítanak emlékhelyet, a fejfára ráírva az ízkombinációkat. Ezzel is egy emberi oldalukat tárják fel, hogy ők is tévedhetnek, még ha bizarr is egy picit.
Utolsóként pedig nézzünk körül Zürichben, ahol a Lindt Home of Chocolate múzeum található. Ez minden csokiimádó Mekkája, ugyanis a múzeum mellett meg lehet kóstolni a legfinomabb csokikat is. A létesítmény 7 éven át épült, videóban meg is tudjátok tekinteni kívülről és belülről is, nem mellesleg megcsodálhatjuk benne a csoki szökőkutat, sajnos csak videón. Részt vehetsz egy interaktív túrán is, valamint a saját csokidat is elkészítheted ebben a manufaktúrában. Ha ez nem lenne elég, pralinékóstoló szoba is vár ránk, meg egy 9 méteres csokoládé szökőkút, amit, valljuk be, nem bánnánk a hátsó kertben.