A világ városai az elmúlt évtizedekben olyan mértékű és sebességű változásokon mentek keresztül, amelyre korábban nem volt példa. Egy felmérés szerint 2025-ben a bolygó lakosaiból körülbelül 58% él városokban, és ez a szám a 2050-re akár 67%-ra is emelkedhet. Az ilyen mértékű városiasodásnak és a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően megjelentek a megavárosok (azaz ahol 10 millió főnél többen élnek egy városban), melyek magukkal hoztak olyan problémákat, mint a közlekedési túlterheltség és a megnövekedett energiaigény. Ilyen és ehhez hasonló problémákra adtak megoldást az okosvárosok városfejlesztési modelljei, amelyek a digitális technológiákat és az adatvezérelt működést használják a modern urbanizáció segítésére.
Ázsiában, pontosabban Kínában már 2012 óta vezetnek be okosváros projekteket. Hangzhou például híres az innovatív technológiai alkalmazásairól, különösen a városi digitális platformjáról, a „City Brain”-ről. Ennek különlegessége, hogy AI-t használ a különböző forrásokból származó adatok elemzésére, beleértve ebbe a közlekedési kamerákat és a tömegközlekedési rendszereket. A város képes a forgalmi torlódásokhoz és helyzetekhez igazítani a jelzőlámpák működését, valamint automatizálni tudja a parkoláskezelést. Továbbá Peking városában kialakítottak egy levegőminőségfigyelő-rendszert, amely valós idejű adatokat szolgáltat a lakosoknak, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi projektek implementálásába és a zöld infrastruktúrába.
Bár az okosvárosok mezőnyét kétség nélkül az ázsiai országok vezetik, számos európai országban is találkozhatunk ilyen településekkel. Amszterdam, Koppenhága és Zürich intelligensváros-projektjei előtérbe helyezték a polgárok részvételét, amely aktívan vonja be a lakosságot a fejlesztésbe. Amszterdamban létrejött az „intelligens város” platformja, ahol a lakosok ötletekkel és visszajelzésekkel tudnak hozzájárulni a városfejlesztéshez. Zürich okosvárosrendszere egy kisebb projektből indult, ami az okos közvilágítást célozta meg. Forgalomhoz igazodó lámpákat létesítettek, melyek jelentős energiamegtakarítást értek el. Továbbá nagy hangsúlyt kapott az intelligens mobilitás fejlesztése, ami arra ösztönzi a lakosokat, hogy megosztott járműveket vagy környezetbarát közlekedési formákat válasszanak. Az okos forgalomirányítási rendszerekbe való befektetés pedig optimalizálta a forgalom áramlását és nagyban csökkentette a forgalmi torlódások kialakulását.
Mint mindennek, az intelligens városoknak is megvannak a maguk árnyoldalai, és olyan fontos témákat vetnek fel, mint a helyes adatkezelés és az adatgyűjtés módja. Az egyik legelső és legfontosabb kérdés, aminek fel kell merülnie az ilyesfajta fejlesztések előtt az az, hogy a lakosság valóban szeretne-e ilyesfajta változtatásokat bevezetni, és hajlandó-e megkötni a kompromisszumokat. Mivel az okosvárosok kamerákon és érzékelőkön keresztül monitorozzák az emberi viselkedést és a forgalom alakulását, működésük szükségszerűen nagy mennyiségű adat gyűjtésével jár. Sokan érezhetik túlzottnak az ilyesfajta megfigyelést, és az át nem látható adatkezelés jogosan vethet fel bizalmi kérdéseket a lakosság részéről. Fontos tisztázni továbbá, hogy a város vezetése pontosan milyen célra használhatja fel a begyűjtött adatokat. Ezen okok miatt az okosvárosok kérdése nem csupán egy technológiai kérdés, hanem társadalmi és etikai felelősséggel is jár, amelyben szükség van a lakosság bevonására és folyamatos együttműködésére.
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Smart_city
https://swissnex.org/china/news/smart-city-and-sustainable-urban-development-in-china-a-comprehensive-overview/
https://earth.org/top-7-smart-cities-in-the-world/
https://www.belfercenter.org/publication/whats-so-dangerous-about-smart-cities-anyway
https://www.destatis.de/EN/Themes/Countries-Regions/International-Statistics/Data-Topic/Population-Labour-Social-Issues/DemographyMigration/UrbanPopulation.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Megacity
fauszt_kolos