A generációk története, avagy hogyan formálta a történelem a különböző évtizedek szülötteit

A veterán generáció, az 1928 és 1945 között születtek életét a II. világháború és annak utóhatásai formálták, meghatározva az értékrendjüket és a fogyasztási szokásaikat. A biztonság iránti vágy, a család fontossága és a médiafogyasztási szokásaik eltérnek a fiatalabb generációtól, és ez befolyásolja a pénzügyi döntéseiket és szolgáltatásokhoz való hozzáállásukat. Bár többségük már inaktív, a háborús és a szocialista hiánygazdaságban szerzett tapasztalataik a mai napig mélyen befolyásolják a gondolkodásukat és a viselkedésüket.
A veterán generáció tagjai számára nem voltak ismeretlenek a háború utáni évek nehézségei és nem véletlen, hogy a kamrájuk mindig tele volt. Ahogy Steigervald Krisztián generációkutató mondta: „akkoriban nem mindenkinek volt telefonja, amikor a nagymamáink éltek, így nem lehetett tudni, ki éppen mikor téved arra, de a kamrában mindig volt valami”. Ez a gondolkodás és biztonság iránti vágy a mi napig jellemző rájuk. Érdekes módon a háború utáni időszakban kezdett el trenddé válni a vasárnapi húsleves és csirkeszárnyból készült étel, mivel a rántott csirkecomb, mint egy szimbólum, a biztonságot és a rendet jelképezi. Ezért alakult úgy, hogy a vasárnapi ebéd szinte mindig tartalmazta, illetve a mai napig tartalmazza a rántott csirkét, sugallva, hogy minden rendben van, nincs háború, nincs veszély és mindenki jól van a környezetünkben.
A „baby boomerek”, akik 1946 és 1964 között születtek, másfajta környezetben nőttek fel. Ezt a generációt gyakran „Ratkó-gyerekként” emlegetik, hiszen ebben a korszakban a népesség növelése volt a cél és a háború utáni időszakban rengeteg gyermek született. A médiát még nem uralta e generáció, mivel akkoriban a média még nem volt olyan elérhető és formáló erejű, mint a későbbi évtizedekben. Az X generáció, az 1965 és 1980 között születtek, már az első olyan generáció, amelyet a média formált, de nem a digitális eszközök, hanem inkább a rádió és a televízió voltak az elsődleges információforrások. Ők már sok időt töltenek az online térben, de sokan nem mozognak annyira otthonosan benne, mint az utánuk jövő Y generáció. Az Y generáció tagjait gyakran „hídgenerációnak” is nevezik, mivel ők azok, akik még gyerekként kint játszottak az udvaron, de tinédzserként már számítógépet vagy valamilyen digitális eszközt használtak. Ők értik a digitális világot, és sokkal könnyebben tudják elmagyarázni az X generáció tagjainak azt, amit egy Z generációs szeretne átadni.
Az Y generáció mint hídgeneráció fontos szereplője az új és a régi világ közötti átmenetnek. Ők már gyerekként ismerkedtek meg a technológiai fejlődés első jeleivel, de a felnőtté válásuk idejére már elérhetők voltak az otthoni számítógépek és digitális eszközök, így sokkal jobban értik az új digitális világot, mint az őket megelőző generációk. Ez lehetővé tette számukra, hogy könnyebben átadják az információkat és a technológiai tudást a fiatalabb generációk számára, akik már teljes mértékben a digitális környezetben élnek. Az Z generáció, amely napjaink fiatalja, már teljes egészében a digitális korban nőtt fel, és a technológia szerves része az életünknek. Az alfa generációkról egyelőre nincs elég adat, mivel ők még túl fiatalok ahhoz, hogy valós életfelméréseket végezzenek róluk, hiszen még a 18 évet sem töltötték be. A generációk közötti különbségek nemcsak életstílusban, hanem a biztonság, a technológiák és a médiafogyasztás terén is megnyilvánulnak, és segítenek megérteni, hogyan formálja a történelem és a technológia az emberek gondolkodását, illetve viselkedését. A következő cikkben a Z generációról olvashatsz részletesebben.