Személy szerint a Z generációt is kettébontanám, mert már én és a húgom között is vannak olyan szavak és kifejezések, amelyeket én nem értek, pedig mind a ketten a Z generációhoz tartozunk. Ez azt mutatja, hogy még egy generáción belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes korcsoportok között, főként a digitális világ gyors fejlődése miatt. A Z generáció, vagyis az 1995 és 2010 között született fiatalok már beleszülettek a digitális világba, így a médiafogyasztási szokásaink jelentősen eltérnek az előző generációk mintázataitól. A hagyományos offline tevékenységek és az online tér közötti határ egyre inkább elmosódik, és a Z generáció tagjai, akiket gyakran „screenagerek”-ként emlegetnek, életük jelentős részét képernyők előtt töltik. Egyes kutatások szerint hétköznapokon átlagosan 6-7 órát, míg hétvégente ez akár 10–12 óra is lehet. Még úgy is, hogy az iskolákban bevezették a telefon elvételét. A fiatalok gyakran az alvástól veszik el az időt, csak azért, hogy több tartalmat tudjanak fogyasztani. Vannak, akik az alvásukat csak azért szakítják meg, hogy válaszolni tudjanak az üzenetekre. A leggyakrabban használt eszközök közé tartozik az okostelefon, a laptop, az okostévé és a tablet. A közösségimédia-platformok kiemelkedő szerepet játszanak a Z generáció életében. A legnépszerűbb alkalmazások között szerepel a Tiktok, amely rövid, dinamikus videókkal és azonnali visszajelzésekkel vonzza a fiatalokat. Ezen a platformon a másodperc töredéke alatt el tudod dönteni, hogy érdekel-e az adott videó vagy sem, ha nem, abban a pillanatban már görgetsz is tovább. Ez pillanatok alatt már csak abból is kiderül, hogy hogyan kezdődött el az adott videó. Mindemelett még a Netflix és a YouTube is nagy szerepet tölt be e generáció életében.
A Z generáció tagjai számára már természetes a multitasking, így gyakran egyszerre több feladatot végeznek. 72%-uk tévézés közben chatel, 66%-uk tanulás közben zenét hallgat vagy videókat néz, míg 58%-uk étkezés közben internetezik. A multitasking egy bizonyos munkakörnél nem működik, ami nem más, mint az e-mail-írás vagy valami fontos levél megfogalmazása. Ugyanis itt az agyunknak ugyanaz a része működik, és így nem tud egyszerre két helyre koncentrálni. Ezért van az, hogyha ilyet csinálunk, és közben zenét hallgatunk, sokkal lassabban megy, mivel a figyelmünk ide-oda ugrál és nem képes huzamosabb ideig a lényegre fókuszálni. Bár ez a szokás a mindennapok részévé vált, több kihívást is jelenthet, például figyelemrövidülést és az információk felszínes feldolgozását. Bár az online tér dominál, a Z generációs szabadidejének egy része még mindig offline tevékenységekkel telik. A leggyakrabb szabadidős tevékenységek között szerepel az internetböngészés (97%), a gaming (79%), a barátokkal való találkozás (74%), a tévénézés, a zenehallgatás, az olvasás és nem utolsósorban a sportolás is.
A Z generáció médiafogyasztása attitűd és viselkedés alapján különböző csoportokra osztható. A gyors csoportok közé tartoznak a színes tudatosak, akik jellemzően nők alkotta közösségek, érzékenyek a társadalmi ügyekre, aktívan részt vesznek mozgalmakban, támogatják a fenntarthatóságot és a társadalmi egyenlőséget, kreatív módon fejezik ki magukat és gyakran influencerként is tevékenykednek. A szenzitív jövőtervezők inkább introvertáltak, de rendkívül tudatosak a jövőjükkel kapcsolatban, Inkább privát környezetben kommunikálnak, fontos számukra a stabilitás és a hosszú távú tervezés, edukatív tartalmakat fogyasztanak és az immateriális értékeket keresik, például a személyes fejlődést. Az én/celebek főként fiatal felnőtt férfiakból állnak, akik materialista értékrendet képviselnek. Fontos számukra az anyagi siker és a külső megjelenés, extrovertáltak, és erős online jelenlétet tartanak fenn. A sikeréhezők gyors előrejutásra törekvő, versengő fiatalok, akik számára prioritás az anyagi és a szakmai siker. Digitális médiát csak a céljaik eléréséhez használnak. Az átlagos csoportok közé tartoznak a beolvadók (24%), akik a középréteget képviselik, motiváltak, anyagilag stabilak, és aktív médiafogyasztók, de nem törekszenek extrém kiugrásra. Az érzékeny-motiváltak (14,3%) inkább introvertáltak, de belső motivációval rendelkeznek. Fontos számukra a szociális felelősségvállalás, tudatosan és szelektíven fogyasztanak médiát, és a közösségi aktivitásban is részt vesznek.
A lassú csoportok közé tartoznak a szemlélődők (15,1%), akik főként fiatalabb férfiakból állnak, nem rendelkeznek erős célokkal, alacsony a szociális aktivitásuk, és inkább passzívan fogyasztják a médiát. A bezárkózók (6,2%) komoly kihívásokkal küzdenek, gyakran problémás helyzetben vannak. Kevés a motivációjuk, pénzügyi és mentális bizonytalansággal élnek, nehézségeik vannak a társas kapcsolatok terén, és alacsony a médiafogyasztásuk. A Z generáció médiafogyasztása és a digitális világ iránti elkötelezettsége komoly társadalmi hatásokkal járhat. A túlzott médiahasználat függőséget okozhat, amelynek tünetei közé tartozik a megvonási feszültség (64% tapasztalta már), az idegesség (51%), az alváshiány (46%), valamint a fizikai panaszok, például fejfájás vagy szemfáradtság (39%). Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudatos médiahasználat és a digitális detox, hogy a fiatalok kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. Te tapasztaltad már, hogy amikor a zsebedben van a telefonod és üzenetet kapsz, rezeg, de amikor előveszed, nem is jött semmi értesítés? Ez azért van, mert az agyad állítja elő ezt az érzést, és ez az egyik legfőbb tünete annak, hogy médiafüggő vagy!