PTE MIK

Te vajon halottál már a napkéményről?

Milyen egyszerű is lehet az egész!

 

Építészként fontos az ismerete, hisz ez egy régóta ismert, de már-már feledésbe merült passzív építészeti megoldás, amivel pusztán a szerkezet- és tömegalakítással sok épületüzemeltetési energiát spórolhatunk meg, ha jól terveztük.

Hegedűs Zsolt építész munkássága

 

Jómagam a napkéményről először Hegedűs Zsolt írásaiban találtam említést, amire nagyon felbuzdultam, hogy ez vajon mivel kapcsolatos, milyen építészeti megoldás lehet, mivel hirtelenjében akkor csak annyit olvastam ki az egészből, amíg rápillantottam, hogy egy passzív megoldásról van szó. Nemsokára megfejtjük, de előbb még kitérek a Ventury-toronyra is, ami szorosan összefügg a napkéménnyel.

Ventury-torony mint passzív szellőztetés

 

Ugyanis a Ventury-torony működése nagyon hasonlatos a napkéményéhez, ugyanazon elv, azaz a kéményhatás elvének mentén működnek, és én történetesen a Ventury-toronnyal találkoztam hamarabb, mégpedig a 2019-es Solar Dechatlon nemzetközi építészverseny kapcsán. Ahol a Someshine csapat révén egy kádárkockát  alakítottunk át korszerű és fenntartható építészeti elvek mentén, aminek részét képezte a passzív szellőztetés is, mégpedig az épület közepén kialakított Ventury-toronnyal. A természetes huzathatást tudjuk a magunk hasznára fordítani.

Források: https://www.neatafan.co.uk/wp-content/uploads/2017/11/Natural-Ventilation-Image-edited-300×169.jpg és https://www.tealproducts.com/wp-content/uploads/2017/07/Natural-Ventilation-Mobile.jpg

Bővebben a Someshine projektről alább tájékozódhattok:

https://www.youtube.com/watch?v=x2mltEhrpVw

A kéményhatás elve

 

„A kémény egy egyszerű fizikai elven működő szerkezet. A nyomáskülönbséget használja ki, amely a hideg és a meleg levegő között van. Kint hideg levegő van, legalábbis annál hidegebb, mint amely a kéményben lévő füstgáz hőmérséklete.

A két hely között hőmérsékletkülönbség van, s mivel a különböző hőmérsékletű gázok nyomása is különböző (azaz a nagyobb hőmérsékletű levegőnek nagyobb a nyomása), a kéményben szívóhatás alakul ki. E szívóhatás hatására áramlik a levegő a kéményben alulról fölfelé.”

Forrás: https://kemenyek.info/hogyan-mukodik-a-kemeny/

A kéményhatás bemutatás egyszerű fizikai kísérlettel

 

Élmény- és életszerű tapasztalati tanulás kísérletezéssel, amikor interaktívan, a kísérletet elvégezve bevésődik egy egyszerű fizikai törvényszerűség, akár kisgyerekkorban is. Ha átéltük és átéreztük, onnantól kezdve az erre épülő bonyolultabb törvényszerűségeket és történéseket is könnyebben megérthetjük.

Ezért is hoztam egy kísérleti példát is, amikor a csőben, ami a kéményt testesíti meg, nemcsak egyszerűen leég a papír, hanem egyértelműen láthatóvá válik a felfelé ható szívóhatás is.

A napkémény

 

Ha helyes az észrevételem, akkor a napkémény a Ventury-toronyhoz képest nemcsak passzív szellőztetésre alkalmas, hanem energiatermelésre is a nap energiájának felhasználásával, ahogy ezt alább láthatjátok is:

Forrás:http://www.sze.hu/~mgergo/EnergiatudatosEpulettervezes/02_KORABBI_HALLGATOI_MUNKAK/2013/Erd%C5%91s_Evelin_Napk%C3%A9m%C3%A9ny.pdf

A Ventury-tornyot sokszor az épület közepére, központi részére tervezik, míg a napkéménynél fontos lehet, hogy a napsütötte épületrészbe kerüljön, így az északi féltekén az épület déli részére érdemes tájolni.

Forrás: https://ars.els-cdn.com/content/image/1-s2.0-S037877882031207X-gr18.jpg

A napenergia hasznosítása, passzív szoláris építészet

 

Forrás:http://www.sze.hu/~mgergo/EnergiatudatosEpulettervezes/02_KORABBI_HALLGATOI_MUNKAK/2013/Erd%C5%91s_Evelin_Napk%C3%A9m%C3%A9ny.pdf

Természetes szellőztetés hűsítéssel és párásítással egybekötve

 

Írtam, hogy szellőztetésre, napenergia-befogásra régóta ismeretesek ezek a passzív építészeti megoldások. Egyes klimatikus adottságok mellett a népi építészet részét képezték, képezik. A mai napig például sivatagos környezetben jellemző építészeti megoldás a széltorony, badgirnak is neveznek.

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/539306124110617661/

Itt a szellőztető hatáshoz sokszor hozzáadódik a nagy forróság és szárazság ellensúlyozásaként a levegő hűsítése és párásítása is – vízforrás bevonásával. Azaz bevezetik a kinti forró, száraz levegőt egy földalatti vízforrásig, hogy lehűtsék és párásítsák, mielőtt a lakótérbe kerülne. A párolgás önmagában is hőfelvétellel jár, azaz hűt, tehát széltorony megléte nélkül is, ha van vízfelületünk, hűvösebbnek érezhetjük a levegőt.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Windcatcher#/media/File:Qanat_wind_tower.svg

Csodálatos, hogy milyen egyszerű megoldások is léteznek a szellőztetésre, a napenergia hasznosítására, hűtésre és párologtatásra.

Járjunk nyitott szemmel!


Kiemelt kép forrása: https://i.ytimg.com/vi/mEQjSaXtt9U/maxresdefault.jpg

By Bogíta

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?