Ha megkérdezünk egy idegent, hogy mi a különbség építőmérnök és építészmérnök között, kevés esetben szoktunk korrekt választ kapni. De még az is megesik, hogy magát az „építőmérnök” szót se hallották korábban. Ellenben az építészt?!
Sok helyen figyelhető meg, hogy egy épület formavilágának
megálmodóját név szerint tudni fogják az emberek, míg a háttérben munkálkodó
építőmérnökről alig ejtünk szót. Csak azért, mert a látvány az elsődleges? Arról
pedig már meg is feledkezünk, hogy valaki a külső mögötti számításokat is
elvégezte. Hogy a szorgos kis háttérmunkások nélkül az az épület nem állna ott,
ahol. Mert míg az építészek jobbára az irodákban megálmodják és részletesen
összerakják a lényeget, addig az építőmérnökök jelen vannak a statikai
számítások elvégzésétől kezdve egészen a kivitelezésig.
A két szakma szoros szimbiózisban él egymással, egyik se létezhet csak magában,
mindenesetre próbálkozunk. Az építőmérnökök saját szépségeit tartalmazó munkák
például a csupasz acélszerkezetű hidak, melyek látványosságát maga a
tartószerkezet adja. Persze nem
mindenhol futunk bele egy több tíz méteres hídba, ellenben a távvezetéktartó
oszlopokkal. Most ezekből mutatok be egy díszes kis kollekciót nektek.
A sarkköröknél (66,56°) magasabb földrajzi szélességeken a nappalok és az éjszakák nem a jól megszokott 12 órás rutinban követik egymás. A föld két sarkán gyakorlatilag fél évig tart a nappal, majd ezt követően fél évig az éjszaka. A két napszak váltáspontját a napéjegyenlőség napja jelzi. Az északi sarkon március 21.-én kel fel és szeptember 23.-án nyugszik le a Nap, míg a déli féltekén éppen ellenkezőleg. Mindehhez vegyük hozzá azt is, hogy mely területekről is beszélünk pontosan. Észak-Norvégia, Alaszka, Izland, Svédország és a többiek. A Skandináv-hegységet leszámítva nagyrészt üres síkság. Gyönyörű, egybefüggő, kissé álmosító. A mérnöki munkáknál, például egy közúttervezés során alapvető kitétel, hogy az egyenes szakaszok maximális hossza nem haladhatja meg a két kilométert. Ennél hosszabb útszakasz ugyanis már elég ahhoz, hogy a monotonitás miatt egy már amúgy is fáradt sofőr elálmosodjon, elaludjon.
Ezek a tények is vezérelték azokat az építőmérnököket, akik a legszükségszerűbb mérnöki létesítményeket megtervezték a térségekbe. Noha az említett területen lévő lakosok száma más országokhoz képest igencsak szerény, az alapvető szükségleteiket ugyanúgy ki kell szolgálni. Szükségük van vízellátásra, áramra, távközlési szolgáltatásokra. Ezeket pedig jórészt a mindenki által ismert távvezetéktartó oszlopok juttatják el az ország egyik feléből a másikba. A sík területeket óriások módjára törik meg a 45 méteres oszlopok, így innét már csak kis lépés volt, hogy valami plusz kerüljön a funkciójukat betöltő műtárgyakba.
Izlandot a projekt nyomán Óriások Földjének is elnevezték. Az acélvázas tornyokon csak kisebb változtatásokat hajtottak végre, hogy teljes emberi alakot formáló sorozatot hozzanak létre belőle. A pilonfigurák a tervekben a tájra reagáló mozdulatsorokat kaptak. A dombra felvezető oszlopok mászó embert formálnak, míg hosszú fesztávok esetén a figurák felnyújtózva nyernek még nagyobb kezdeti magasságot.
Oroszországban ugyanilyen projekt keretein belül szarvas alakú acél tartóoszlopokat terveztek. S noha ezek a tervek a gazdaságosság miatt még nem valósultak meg, nem szabad elfelejtenünk, hogy bár a szépségért általánosságban véve az építészek felelnek, azért a számításokat végző építőmérnökök is tudnak szemkápráztató csodákat tenni. Olyan csodákat, melyek nap mint nap csendben szolgálják az embereket.
Források: http://choishine.com/Giants.html https://7x7-journal.ru/posts/2015/05/03/elektricheskie-giganty https://kulturpara.blog.hu/2017/09/15/az_elektromos_tornyok_csak_ormotlan_acelszornyek_lehetnek
takacsa