Az erőműtől a radiátorig – Honnan érkezik a meleg Pécs otthonaiba?
Mérnöklét

Az erőműtől a radiátorig – Honnan érkezik a meleg Pécs otthonaiba?

Ahogy az őszi hőmérséklet egyre csökken Pécsett, lakosok ezrei kapcsolják be a fűtést, hogy otthonukat kellemesen melegen tartsák. Ez annyira természetes része a mindennapjainknak, hogy ritkán gondolunk bele, mi történik a háttérben. Beállítjuk a radiátort, és a szoba fokozatosan felmelegszik. De vajon honnan származik ez a hő? És hogyan jut el a város különböző pontjaira, mielőtt megérkezne az otthonainkba? A válasz a megújuló energiában, egy kiterjedt csővezeték-hálózatban és számos érdekes mérnöki megoldásban rejlik.

Ahogy az őszi hőmérséklet egyre csökken Pécsett, lakosok ezrei kapcsolják be a fűtést, hogy otthonukat kellemesen melegen tartsák. Ez annyira természetes része a mindennapjainknak, hogy ritkán gondolunk bele, mi történik a háttérben. Beállítjuk a radiátort, és a szoba fokozatosan felmelegszik. De vajon honnan származik ez a hő? És hogyan jut el a város különböző pontjaira, mielőtt megérkezne az otthonainkba?

A válasz a megújuló energiában, egy kiterjedt csővezeték-hálózatban és számos érdekes mérnöki megoldásban rejlik.

Egy erőmű, amely Pécset fűti

A pécsi távfűtési rendszerhez csatlakozó lakások és intézmények hőellátásának jelentős részét a Veolia cégcsoporthoz tartozó pécsi Pannon Hőerőmű biztosítja.

A főként földgázt használó hagyományos fűtési rendszerekkel szemben a pécsi erőmű elsősorban biomasszát alkalmaz energiaforrásként.

A biomassza olyan szerves eredetű anyagokat jelent, amelyek energiatermelésre használhatók. Pécsett ilyen például a faapríték, a szalma és a különböző mezőgazdasági melléktermékek.

Az erőműben ezeket az anyagokat ipari kazánokban égetik el, így gőzt állítanak elő. A gőz turbinákat hajthat meg, amelyek villamosenergia-termelő generátorokhoz kapcsolódnak, miközben a keletkező hőenergiát a városi távfűtési rendszer számára is hasznosítják.

Ezt a folyamatot kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek, más néven kogenerációnak nevezzük. Mivel ugyanabból a tüzelőanyagból egyszerre állítanak elő villamos energiát és hasznosítható hőt, a rendszer hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló energiát.

A hő föld alatti utazása

A hő előállítása azonban csak a folyamat kezdete. Ezután el kell juttatni a város különböző pontjain található épületekhez.

Itt kap szerepet Pécs távhővezeték-hálózata.

A PÉTÁV, a pécsi távhőszolgáltató tájékoztatása szerint a városi távhővezetékek nyomvonalhossza meghaladja a 130 kilométert.

A rendszer nem közvetlenül gőzt juttat a lakásokba, hanem forró vizet keringtet hőszigetelt csővezetékeken keresztül, amelyek egy része a föld alatt, más része a felszínen halad.

Amikor a forró víz eléri az épületeket kiszolgáló hőközpontot, a hőcserélők átadják a hőenergiát az épületek különálló fűtési vízkörének.

Ez az elválasztás azért fontos, mert a távhőhálózat elsődleges körében uralkodó hőmérsékleti és nyomásviszonyok nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a víz közvetlenül a lakások radiátoraiban keringjen.

Miután a víz leadta a hő egy részét, visszatér az erőműbe, ahol ismét felmelegítik. Ez a folyamatos körforgás teszi lehetővé a hő elosztását a városban.

Több mint 31 ezer lakás hőellátása

A rendszer méretei figyelemre méltóak.

A Veolia 2026 januárjában közzétett adatai szerint a pécsi erőmű több mint 31 700 lakás és közel 490 egyéb fogyasztó távhőellátásához járul hozzá.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Pécsett minden otthon távfűtést használ. Egyes épületekben egyedi gázkazánokkal, elektromos fűtéssel vagy más megoldásokkal biztosítják a meleget. A távfűtés ennek ellenére a város infrastruktúrájának meghatározó része.

Az erőforrások újrahasznosításának egy másik érdekes példája karácsony után figyelhető meg. Pécsett az ünnepek után kidobott fenyőfákat összegyűjtik, felaprítják, majd más tüzelőanyagokkal együtt energetikai célra hasznosítják a biomassza-erőműben.

Így azok a fák, amelyek néhány héttel korábban még a családok nappaliját díszítették, később az épületek fűtéséhez is hozzájárulhatnak.

A meleg szoba mögött rejlő mérnöki munka

Egy ilyen kiterjedt rendszer hatékony működtetéséhez jóval többre van szükség kazánoknál és csővezetékeknél.

A gépészmérnökök a turbinák, szivattyúk, hőcserélők és fűtőberendezések tervezésében, valamint üzemeltetésében játszanak fontos szerepet. A villamosmérnökök az energiatermeléshez és -elosztáshoz kapcsolódó feladatokkal foglalkoznak, míg a környezetvédelmi szakemberek a tüzelőanyag-felhasználás, a kibocsátások és a hatékonyság kérdéseivel.

Az informatika és az automatizálás szintén nélkülözhetetlen.

A PÉTÁV például számítógépes felügyeleti rendszert alkalmaz, amelynek segítségével nyomon követhetők a fontos üzemi paraméterek, az energiafogyasztási adatok és a csatlakoztatott hőközpontok működésével kapcsolatos információk.

Ezek a rendszerek lehetővé teszik, hogy a szakemberek folyamatosan felügyeljék a hálózatot, amelynek alkalmazkodnia kell a változó időjárási körülményekhez és hőigényekhez.

A téma egyetemünkhöz is kapcsolódik. 2026 márciusában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának hallgatói a REHEATEAST projekt keretében a PÉTÁV által szervezett szakmai rendezvényen vettek részt.

Az eseményen megismerkedhettek a korszerű távfűtési technológiákkal, a megújuló energiaforrások integrációjával és a városi hőellátó rendszerek jövőbeli kihívásaival.

Mindez jól mutatja, hogy az egyetemen tanult műszaki ismeretek milyen szorosan kapcsolódnak a körülöttünk működő, mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen szolgáltatásokhoz.

Mennyire környezetbarát a biomassza?

A biomasszát általában a megújuló energiaforrások közé sorolják, mivel a növényi alapanyagok megfelelő gazdálkodás mellett újratermelhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felhasználásuk teljesen kibocsátásmentes.

Égetésük során szén-dioxid és más szennyezőanyagok is keletkeznek. A környezeti hatás ezért függ az alapanyagok származásától, szállításától és az alkalmazott technológiától.

A megfelelően hasznosított mezőgazdasági melléktermékek és más fenntartható forrásból származó biomasszák ugyanakkor csökkenthetik a fosszilis energiahordozóktól való függőséget. A kapcsolt energiatermelés pedig hozzájárulhat az energia hatékonyabb felhasználásához.

A láthatatlan infrastruktúra körülöttünk

Amikor legközelebb egy hideg pécsi reggelen bekapcsoljuk a radiátort, érdemes belegondolni, milyen hosszú út áll a mögött az egyszerű mozdulat mögött.

Valahol a városban egy erőmű tüzelőanyagból energiát állít elő. Szivattyúk keringtetik a forró vizet kilométereken át a csővezetékekben, hőcserélők adják át az energiát az épületeknek, miközben felügyeleti rendszerek segítik a mérnököket az egész folyamat működtetésében.

Amit mi a mindennapok természetes kényelmének tekintünk, valójában technológiák és szakemberek összehangolt munkájának eredménye.

Néha a mérnöki munka leglenyűgözőbb eredményei nem azok, amelyeket látunk, hanem azok, amelyek észrevétlenül teszik kényelmesebbé a mindennapjainkat.

PTE MIK

Intézményi elérhetőségek:

7624 Pécs, Boszorkány út 2.

2026 Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK). Minden jog fenntartva.